Politikai vihart kavaró cigányozás és bocsánatkérés
Lázár János múlt heti megjegyzései, amelyek a cigány közösségekhez intézett sértő szavaival kritikát váltottak ki, komoly politikai vihart generáltak. A szombati DPK fórum után Lázár a siófoki Lázárinfón elnézést kért, meghívva minden cigányt, sőt annak vezetőjét is egy közös kávéra, hogy lehetőséget adjon a szempontjaik megvitatására.
Az elnőrzés nélküli megjegyzések következményei
Múlt csütörtökön Balatonalmádiban a miniszter Lázár az alábbiakat mondta: „Ha nincsenek migránsok, és valakinek takarítani kell az InterCity mosdóját, akkor a magyar választópolgárok nem sietnek el végezni ezt a feladatot.” Az állítása szerint emiatt a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Magyar Péter kritikájára először vádaskodva reagált, de a DPK gyűlésen végül bocsánatot kért, hangsúlyozva, hogy nem szándékozott bántani a cigány-magyar honfitársait.
Az önálló értelmezés kérdései
A DPK gyűlés során Lázár megpróbálta magyarázni, hogy nem csinált faji megkülönböztetést, hanem a munka világáról beszélt, elmondva, hogy a hátrányos helyzetű romák a munkaerő-tartalékot jelentik. Megítélése szerint lényeges, hogy a fiatal cigányok számára lehetőségeket biztosítsanak, lehetőséget adva arra, hogy szakmunkásokká vagy akár felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberekké váljanak.
A bocsánatkérés súlya
Lázár második bocsánatkérése e szavak nyílt, egyenes és valóságos tartalmát elismerve hangzott el, ami arra utal, hogy a politikai diskurzusban egyes beszédaktusok milyen mértékben befolyásolhatják a közösségekkel való kapcsolatokat. Tiszteletét kifejezve határozottan állította, hogy a cigány közösség és ő között nem szükséges közvetítő. A politikai diskurzus leegyszerűsítése, valamint a társadalmi felelősség kérdései újra és újra napirendre kerülnek a magyar közéletben.
