A Magyar Hatóságok Elleni Ukrán Vádak: 28 Órás Bilincselés és Állami Zsarolás
Az ukrán külügyminisztérium határozottan elítélte a magyar hatóságokat, miután 2026. március 5-én Budapesten őrizetbe vették az Oschadbank, Ukrajna állami takarékbankjának hét alkalmazottját, valamint két pénzszállító járművet. A minisztérium közleménye, amely március 9-én látott napvilágot, elfogadhatatlannak és aránytalannak minősítette az akciót. Az ukrán állampolgárok jogait súlyosan megsértették, mivel 28 órán keresztül bilincsben tartották őket, ráadásul a szállítmányt – amely Bécsből indult és értékes készpénzt, aranyat szállított – a nemzetközi szállítási szabályok szerint hajtották végre.
Biztonsági Intézkedések és Emberi Jogok Megsértése
A ukrán külügyminisztérium úgy véli, hogy a magyar hatóságok tisztában voltak azzal, hogy az Oschadbank dolgozói fegyvertelenek, mégis páncélozott járművekkel és fegyveres egységekkel hajtották végre az akciót a terrorelhárító alakulatról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a fogvatartottak – miután visszatértek Ukrajnába – sokkoló részleteket osztottak meg a velük való bánásmódról, amik nemcsak az Emberi Jogok Európai Egyezményének, hanem a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezménynek is ellentmondanak.
Az Őrizetbe Vett Személyek Sorsa
A beszámolók szerint a magyar hatóságok elvették a fogva tartott személyek telefonjait és egyéb személyes tárgyaikat, ami megakadályozta őket abban, hogy értesítsék családjaikat vagy az ukrán nagykövetséget. Egy, speciális diétára és gyógyszeres kezelésre szoruló fogvatartott csak azután kapott orvosi segítséget, hogy eszméletét veszítette. Később erőszakkal adtak neki gyógyszert,ami következtében hirtelen megemelkedett a vércukorszintje és a vérnyomása, így sürgős kórházi ellátásra volt szüksége.
Pszichológiai Nyomás és Jogfosztottság
A külügyminisztérium állítása szerint a magyar hatóságok pszichológiai és fizikai nyomást gyakoroltak a fogva tartott személyekre, akiknek anyanyelvükön való vallomástételét nem engedték, oroszul kellett kommunikálniuk. A számukra szükséges ügyvédet sem biztosították, és a konzulokkal való találkozását is megakadályozták. Annak ellenére, hogy bűncselekményre nem találtak bizonyítékot, a magyar hatóságok végül kiutasították a hét ukrán állampolgárt, és három évre eltiltották őket a schengeni övezetbe való belépéstől.
Ukrajna Válasza és Jogi Következmények
Kijev azonnali magyarázatot követel a magyar hatóságoktól, és elvárja a lefoglalt pénzszállító járművek és értékek visszaszolgáltatását, valamint a felelősök elszámoltathatóságát. Az ukrán külügyminisztérium reagálásában hangsúlyozta, hogy az ilyen önkényes cselekedetek túszejtésnek és vagyonlopásnak minősülhetnek, és egyértelmű jeleket küldenek az állami banditizmus elfogadhatatlanságáról. Kijelentették, hogy minden lehetséges hazai és nemzetközi jogi eszközt igénybe fognak venni az ügyben.
A helyzet komolyságát tovább árnyalja, hogy az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha, a történteket állami zsarolásnak és állami terrorizmusnak nevezte, ami újdonságokat hozhat a diplomáciai kapcsolatok alakulásában a két ország között.
