A magyar társadalom kihívásai és a polgárosodás folyamata
Az Osiris Kiadónál 2026. február 16-án megjelent „Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai” című kötet célja, hogy feltárja a magyar társadalom gazdaságon túli működését. A kötetben szereplő tanulmányok között három kiemelkedő írás ad világos képet arról, milyen mélyreható problémákra kell választ keresni Magyarország jövőjét illetően.
Kovách Imre, szociológus, a kötet egyik szerkesztője hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság integráló ereje rendkívül gyenge, ami különösen aggasztó. A betanított munkások, segédmunkások és mezőgazdasági dolgozók aránya az országos társadalomban közel 40 százalékot tesz ki, míg az aktív korú munkavállalók között ez a szám 28,5 százalék. Ez a valóság nem csupán a foglalkozási egyenlőtlenségek fennmaradását indokolja, hanem egyúttal kijelöli a „tudásalapú társadalom” és a mesterséges intelligencia-alapú fejlesztési stratégiák megvalósításának határait is. Az alacsony tudásszintet igénylő munkák jövője különösen problémás, hiszen ezekből a pozíciókból rendkívül nehéz a fejlődés.
A társadalmi mobilitás korlátozott lehetőségekkel bír, mivel az oktatási rendszer nem képes kompenzálni az induló hátrányokat. A származás hatása még a felfelé haladó mobilitással rendelkezők jövedelmét is visszafogja, amit súlyosbít, hogy 2021-ben az aktív keresők körülbelül 15 százaléka, azaz 470-500 ezer fő dolgozó szegénynek számított. Ez a tény arra mutat rá, hogy a munkaerőpiaci integráció önmagában nem jelent megoldást a létminimum alatti élethelyzetekből való kilábalásra.
A kötetben foglalkozott a magyar társadalom alsó harmadának dezintegrációjával is, amely szempontjából új megvilágítást nyer az egyenlőtlenség fogalma. Az alsó harmad egyik fele idős, alacsony végzettségű, politikai aktivitás nélkül él, míg a másik fele aktívan dolgozik, de erőteljes kirekesztettséggel és az intézményekbe vetett bizalom hiányával küzd. Ez tovább növeli a társadalmon belüli feszültségeket és az integrációs különbségeket, hiszen míg a társadalom harmada erősen integrált, addig a többiek jelentős része hátrányos helyzetű.
Ez a dokumentum rávilágít arra, hogy a magyar társadalom nem csupán anyagi értelemben megosztott, hanem kapcsolati, bizalmi és politikai részvételi szempontból is, ami végső soron azt az érzést kelti, hogy a társadalom elemei darabjaira hullottak.
