A GYOD körüli jogsértések: Rendszerszintű problémák a támogatás mögött
Azok a családok, akiknek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójuk van, komoly kihívásokkal néznek szembe. A GYOD (gyermekek otthongondozási díja) bevezetése óta ezek a családok havi 290 ezer forint támogatást kapnak, ami ellensúlyozza az ápolásért végzett munkájukat. Az otthoni gondozás nemcsak lényeges anyagi támogatást biztosít a családoknak, hanem a közszolgáltatások terheit is csökkenti, hiszen az államnak sokkal többet kellene költenie az intézményes ellátásra.
Noha a GYOD összege valóban fontos anyagi segítség az ápolók számára, az elmúlt másfél évben több olyan esetről érkezett hír, amikor a jogosultak nem kapták meg azt a támogatást, amihez jártak volna. Ezek az esetek arra utalnak, hogy az állam a támogatás kifizetésénél egyre szigorúbb feltételeket szab, ezzel sokakat kiszorítva a rendszerből.
Eszter példája jól illusztrálja ezt a gyakorlatot. Édesanyja halála után ő kezdte el gondozni a súlyosan fogyatékos testvéreit, de a GYOD-ot nem kapta meg, mert a hatóság szerint kicsúszott egy három hónapos határidőből, amelyről nem volt megfelelő tájékoztatás. Az Alkotmánybíróság végül kimondta, hogy a különbségtétel jogellenes volt, és Eszter megkapta a támogatást.
Ibolya, aki 2011 óta vigyáz unokájára, szintén hasonló problémákkal szembesült. Nyugdíjba vonulásakor nem kaptuk meg teljes GYOD-támogatását, mivel nem értesítették arról, hogy a nyugdíj kezdetének elhalasztásával maximális juttatást kaphatna. Az ombudsman vizsgálata sem állapította meg a jogsértést, így Ibolya nem tudta megoldani az unoka ellátását a számára elegendő anyagi keret nélkül.
Andrea esetében a kormányhivatal indokolatlanul megvonja a GYOD-ot, mivel nem küldte el időben a szükséges orvosi papírokat. Az egészségügy leterheltsége miatt az időpontok elérhetetlenek voltak, de a hatóság ezt nem vette figyelembe, és fél évre eltiltotta Andreát a juttatás újabb igénylésétől. Végül a TASZ jogi beavatkozására a hivatal elismerte tévedését.
Anikónak hasonló problémával kellett szembenéznie. Súlyosan beteg kislányát ápolt, de egy költözés után, a cím bejelentésének elmaradása miatt, több mint hárommillió forint visszafizetésére kötelezték, mivel a hatóság szerint eljárása rosszhiszemű volt. Az ügy bíróság elé került, ahol végül az Anikó javára döntöttek.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a GYOD rendszere szenved a hatékony működés hiányától, ami számos család megélhetését fenyegeti. Az állam spórolási szándéka nem lehet alapja a jogszerűtlen eljárásoknak, hiszen ha valaki jogosult a támogatásra, azt nem lehet pusztán költségvetési okok miatt megvonni.
Hogyan lehetne javítani a rendszeren?
Ahhoz, hogy a szociális juttatás valóban elérje célját, az államnak aktívan dolgoznia kell a jogosultak támogatásáért. A szükséges humán erőforrások, ügyintézői kapacitások bővítése és a szociális munkásokat támogató intézkedések elengedhetetlenek. Az eljárási gyakorlatot, valamint a tájékoztatást szükséges átalakítani, hogy a legérintettebb családok érdemi segítséget kapjanak a támogatások igényléséhez.
A kormányhivataloknak biztosítaniuk kell, hogy az igénylők időben és világosan tájékoztatást kapjanak a szükséges lépésekről és határidőkről. A rugalmas határidőkezelés és a jogosultság fenntartása kiemelt fontosságú, hiszen a pusztán adminisztratív mulasztás nem lehet az oka a támogatás megvonásának. Ezen felül a visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatos hatásokat is figyelembe kell venni, mivel ezek az érintettek lakhatására és emberi méltóságára is komoly következményekkel járhatnak.
A GYOD-ot igénylők számára nyilvános tájékoztató anyagok elkészítése is indokolt, hogy azok könnyen érthető módon informálják a folyamat lényegéről és az igénylés módjáról. Ugyanakkor fontos, hogy felmerülhet a kérdés: honnan lesz erre pénz? A költségvetési keretek megléte mellett, ha a politikai akarat megvan, a szociális ellátások biztosítása elérhető kell, hogy legyen egy fejlődő országban.
