Új kutatóhálózat szerkezeti átalakítása az MTA alatt
Július 28-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpontjában (ELTE TK) tartott fórumon jelentek meg a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) vezetői: Horváth Péter, a tudománypolitikai és innovációs államtitkár, Kubinyi Enikő, a tudománypolitikai helyettes államtitkár, valamint Váczy Zoltán, a jogi és igazgatási helyettes államtitkár. A rendezvény célja az volt, hogy tájékoztatást adjanak a négy elcsatolt, valamint az ELTE-hez integrált társadalomtudományi intézet munkatársainak az egységes kutatóintézeti struktúra kialakításáról, amely összesen 14 plusz 4 kutatóintézetet foglal magába.
Horváth Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben minden érintettel találkoztak, és hogy a kapott javaslatok beépítésre kerültek a tervezetbe. Az új struktúra 18 intézetet tömörít majd az MTA alatt, külön vezetőtestület irányítása alatt, egységes hálózatként. A vezető testületbe tagokat delegálnak az MTA, a kutatóhálózat, a kormány és az érdekképviseletek részéről.
Kubinyi Enikő elmondta, hogy a kutatóhálózat sajátos jogállású jogi személy lesz, amely nem minősül közvetlen költségvetési intézménynek, de nem követi a jelenlegi HUN-REN modellt sem. Váczy Zoltán és Horváth Péter kifejtették, hogy a HUN-REN modell aránytalanul védi a vezető testületet, szinte teljes kontroll nélkül hagyva az elnök és a vezérigazgató tevékenységét. Horváth rámutatott arra is, hogy aggasztó, hogy a jelenlegi vezetés az utolsó pillanatokban pénzosztogatási vagy kötelezettségvállalási intézkedésekbe kezdhet, így más, átláthatóbb és számonkérhetőbb irányítási modellt kívánnak kialakítani, amelyhez azonban törvénymódosításra van szükség.
A kedd délutáni fórum résztvevői, köztük kutatók, pozitívan fogadták az új elképzeléseket, de kritikák is elhangzottak a minisztérium intézményi jövőjével kapcsolatos tervekkel szemben, különös figyelmet fordítva arra, hogy a kutatóhálózat miként fog működni nem költségvetési intézményként.
A fórumon jelen lévő Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) elnöke, a minisztériumi képviselők jogi személyiséggel kapcsolatos megfogalmazásait problémásnak tartotta. Megjegyezte, hogy nem világos, mit takar a „sajátos jogállású jogi személy” kifejezés, és kifogásolta, hogy a minisztérium továbbra is a fideszes politikai narratívát követi, amely a kutatóhálózat 2019-es átalakítását mindössze minőségbiztosítási okokkal indokolta. Lőrincz Viktor szerint a háttérszabályok nyilvánosságra hozatala nélkül nehézkes lesz megérteni a változások valódi okait, és akár a 2019-es állapothoz való visszatérés is elfogadható lenne számukra.
Július közepén a minisztérium és az MTA közös nyilatkozatot adott ki, amelyben jelezték, hogy folytatják a kutatóhálózat jövőjéről szóló egyeztetéseket. Az eddigi tárgyalások nyomán a TTM elkötelezte magát egy jogszabálytervezet elkészítésére a kutatóhálózat átalakításáról, amelyet szeptember elején társadalmi vitára bocsátanak. A hatályba lépés 2026 októberére várható, lehetővé téve, hogy az MTA-tól 2019-ben elszakított kutatóhálózat újraegyesüljön.
A Qubit további kapcsolódó cikkekben is foglalkozik a kutatóhálózati hírekkel, beleértve az MTA elnökválasztásának közeledtét is, amelyre a kutatóhálózat dolgozói már régóta várnak.
