A Közel-Kelet feszültségei még mindig égnek
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemrégiben kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael „megsemmisítette” az iráni rezsimet, ám a részletek homályosak maradtak, mivel a feltétel nélküli kapituláció fogalmát nem pontosította. Az elnök az Air Force One fedélzetén fejtette ki, hogy a kapituláció mibenlétét leginkább egy olyan helyzet határozza meg, amikor az ellenfél feladja a harcot, vagy amikor a háború folytatására már nincs lehetőség – mindez pedig bármikor bekövetkezhet.
Az iráni elnök, Maszúd Pezeskján a múlt hét szombatján bocsánatot kért a szomszédos országoktól, jelezve, hogy hajlandó leállítani a támadásokat aziránt, akik nem támogatják az izraeli-amerikai hadműveleteket. Trump reakciója azonban hűvös maradt, ígérete szerint Iránra „nagyon kemény csapások” várnak a közeljövőben. Az iráni külügyminiszter, Abbász Araghcsi válaszában jelezte, hogy Irán nyitottságát a feszültségcsökkentésre Trump „félreértelmezte”, ezzel szinte azonnal elérve a katonai eszkalációt.
Kína aggályai
Kína külügyminisztere, Vang Ji, vasárnap hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja „soha nem lett volna szabad, hogy megtörténjen”. A pekingi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényeihez”, és sürgette a katonai műveletek mielőbbi leállítását.
Izraeli katonai akciók
Iránban közben új támadások zajlanak az izraeli hadsereg részéről, amely az ország energetikai infrastruktúráját célozza. Az izraeli légierő éjszaka teheráni olajraktárakat támadott meg, tüzet és károkat okozva. Az iráni válaszreakciók sem várattak sokáig, hiszen az iráni hatóságok dokumentálták, hogy több Közel-Kelet-i ország, így Kuvait is drónokkal szembesült, amelyek támadásokat indítottak, köztük a kuvaiti nemzetközi repülőtér üzemanyagtartályai ellen.
A konfliktus következményei
A világsajtó friss hírei közül kiemelkednek a jelenségek, mint például, hogy Dubajban egy támadás következtében egy lakos életét vesztette, amelyre légi elfogás során került sor. Bahreinben három ember sérült meg, amikor rakétatöredékek csapódtak be egy egyetem épületébe, míg más jelentések szerint iráni dróncsapások polgári célpontokat is elértek, károkat okozva különféle infrastruktúrákban.
Izraeli reakciók és politikai hozzáállás
Izraelben Jair Lapid ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy tegyen lépéseket Irán olajmezőinek megsemmisítésére, ezzel megnehezítve az ország gazdasági helyzetét. Az izraeli hadsereg folyamatosan dolgozik onnan indított rakéták elfogásán, és csapásokat mér az Iszlám Forradalmi Gárda külföldi műveleti ágára Libanonban.
Libanoni tisztviselők arról számoltak be, hogy az izraeli légitámadások során több éjszakai csapás történt, amelyek következtében négy ember vesztette életét. A harci cselekmények következtében eddig közel félmillió ember kényszerült elhagyni otthonát, tovább súlyosbítva a régió humanitárius válságát.
