A paksi atomerőmű leállítása és annak hatásai
2026. július 29-én a Duna alacsony vízállása miatt leállították a paksi atomerőmű 3-as blokkját, amely jelentős, 750 megawattos kiesést okoz a 2000 megawattos teljesítményből. Kapitány István, a gazdasági és energetikai miniszter, hangsúlyozta, hogy ez a leállítás nem váratlan esemény, hanem egy előre megtervezett intézkedés része. A kieső mennyiség visszapótlására a hazai erőművek, a megújuló energiaforrások, valamint az import kapacitások növelésének kombinációját alkalmazzák.
Az eseményre reagálva Magyar Péter miniszterelnök éjfélkor harmadfokú hőségriasztást hirdetett ki Magyarország teljes területére, figyelmeztetve a lakosságot az újabb hőkupola következményeire. A miniszterelnök kiemelte, hogy az ország rendelkezik 3600-3800 megawattnyi importkapacitással, ami azt jelenti, hogy egy esetleges teljes paksi kiesés nem veszélyezteti a lakossági áramellátást.
A paksi blokk leállítását követően bejelentették az Energiaellátási Műveleti Egység alapítását, mely rotációs krízisterv kidolgozására készül. Ezen terv alapján meg fogják határozni azokat a közületi és ipari fogyasztókat, akiknek szükség esetén csökkenteniük kell a fogyasztásukat. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a szabályok értelmében alapvető közszolgáltatások, mint például kórházak és szociális intézmények, nem lehetnek a korlátozott fogyasztók között. Csak a nagyfogyasztók, mint az ipari cégek, kaphatnak szükség esetén ideiglenes korlátozást.
Emellett a miniszterelnök felkérte a lakosságot, hogy takarékosan használja az energiát, különösen a napközbeni órákban, amikor a naperőművek maximális kapacitással működnek, míg a kora esti órákban javasolt a fogyasztás csökkentése.
Gajdos László, a környezetvédelmi tárca minisztere, csütörtökön megbeszélést tart a tizenkét víziközmű-szolgáltatással, ahol véglegesítik a nagyipari fogyasztók listáját, akiknek a fogyasztása egy súlyosabb helyzetben korlátozható.
