Munkagépekkel próbálják összekötni a Velencei-tóból maradt pocsolyákat
A Velencei-tó, amelynek jelenlegi hidrológiai állapota miatt sürgető beavatkozásokra van szükség, ezúttal az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter közleményének fókuszában áll. A szakmai javaslatok szerint a vízterek közötti kapcsolatok megőrzésének érdekében elengedhetetlen, hogy élőhelyvédelmi intézkedéseket hajtsanak végre. A helyzet annyira válságos lett, hogy az alacsony vízállás következtében a vízmozgások fenntartása tűnik a legfontosabb feladatnak.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a munkálatok csupán a legszükségesebb területeket érintik, minimális beavatkozás mellett. A folyamat első szakasza Dinnyés környékén indul, ahol szombaton kezdődik a Névtelen-tisztás és a Kis Mihály-tisztás közötti átjáró mélyítése munkagépekkel. Hétfőtől pedig egy kétéltű munkagép érkezik a Velencei-tó területére, amelyet kifejezetten természetvédelmi területeken és tavakon történő munkákhoz terveztek. A beavatkozások célja az összekötő csatornák és átjárók mélyítése, a felhalmozódott iszap eltávolítása, valamint a meglévő természetes élőhelyek közötti vízmozgás helyreállítása.
A Velencei-tó vízszintje a tartós szárazság következtében drámaian csökkent, ahogy a közlemény is bemutatja. Eltűntek a vízszintek közötti normális átjárók, amelynek következtében a víz áramlása gyakorlatilag leállt. A sekély átjárók és csatornák iszappal való feltöltődése miatt egyes vízterek elszigetelődtek, ami számos környezeti problémát vet fel. A víz melegedése, a vízminőség romlása és az oxigéntartalom csökkenése mind olyan tényezők, amelyek a vízi élővilágra és a nádasok ökológiai állapotára veszélyt jelentenek.
A beavatkozás célja nem a vízszint emelése, hanem annak biztosítása, hogy a megmaradt vízmozgás szabadon áramolhasson a tó különböző részei között. Ily módon a Velencei-tó ökológiai rendszere megőrizhető, és a vízi élővilág jövője biztosítható.
