A zalakomári valóság és a máltaiak segítő keze
Zalakomár, ez a Balaton közelében fekvő kistelepülés, a hátrányos helyzetű települések sorába tartozik Magyarországon. Az itt élők mindennapjait a rendszerváltás óta tartó gazdasági problémák és a közszolgáltatások hiánya sújtja. A község története a kilencvenes évek elején, a munkalehetőségek megszűnésével tragikusan megváltozott, amelyet az együttélés reménytelennek tűnő helyzete jellemzett, a bűnözés pedig mindennapivá vált.
A település északi részén beás, míg a déli, komáromvárosi oldalán köszörűs cigányok élnek, ezzel tovább mélyítve a társadalmi ellentéteket. A máltaiak programjának két munkatársa, Horváthné Ács Aletta és Stankovics Erika, néhány nappal karácsony előtt mutatták be a település helyzetét.
Riti papa és a közösségi szellem
Riti papa, aki a kiskomáromi részén él, a faluvégén lakik. A máltaiak Jelenlét házának közelsége miatt nem messze kell vinnie az új paplant és plédet, mert szociális ellátásra szorul. Felesége elhunyt, nyugdíja nincs, teljes mértékben a máltai segítségre támaszkodik. Élete egy részét a közeli Nagykanizsán töltve él, ahol a bolhapiacon énekelget, inaktivált pénzkeresletével sem tud nagyobb vagyont felhalmozni.
Hazafelé nemcsak magának, hanem a Jelenlét háznak is vásárol, ezzel éreztetve, hogy a segítség nem ingyen jár; a közösség tagjainak viszonozniuk kell a jóságokat, még ha csak egy kis doboz mosóporral is.
Felzárkózó települések-program
A máltaiak programján alapuló Bárkire számíthatunk programja a Felzárkózó települések-program keretén belül indult 2019-ben, célja 300 olyan település támogatása, amely súlyos hátrányos helyzetben van. A program honlapján található adatok szerint ezek a települések statisztikailag is hátrányos helyzetűek: ötször annyi érintett él komfort nélküli házakban, mint az országos átlag, és háromszor annyi – az általános iskolát be nem fejezett – felnőtt található közöttük.
A gyermekek születési aránya azonban itt, Zalakomáron, a normához képest lényegesen magasabb, ami egy új generáció reményét hordozza, még akkor is, ha a felnőttek között az alacsony iskolázottság problémája jellemző.
Különbségek más településekhez képest
A zalakomári helyzet különbözik más, szintén hátrányos helyzetű településektől, mint például Miskolc közelében, ahol a bányászokkal teli községben a Fészekrakó program kárvallottjai élnek elképesztően rossz körülmények között, vagy Tiszaburán, ahol a közelmúltban a választási csalások hosszú sorozata sújtja a falut. Különböző településeken tapasztalt nyomor és a középületek, lakóházak teljes állagának romlása itt is szembetűnő, azonban Zalakomárra egyfajta reménysugár is vetülhet, hiszen a közösség tagjai még próbálnak tenni a jobbulásért.
Az itt élők – mint például az öt osztályt végzett édesanya – a gyermekeik jövőjét tervezve szakiskolába járatják őket, már az autóvezetés csínját is tanítják. Ez a szülői igyekezet és a közélet iránti elkötelezettség valóssága mutatja, hogy nem minden remény veszett el Zalakomáron. A helyi közösség küzdelme és a máltai szervezettel való együttműködés valós esélyt adhat a felzárkózásra, a jobb jövő reményére.
Forrás: 444.hu/2025/12/24/az-o-eletukben-mar-nem-lesz-villany-de-majd-a-gyerekeieben-biztosan
