Válságba jutott a magyar mezőgazdaság
Napjainkban a magyar agrárium egy sosem látott válsághelyzettel néz szembe. Az eddigi kihívások mellett most olyan problémák halmozódtak fel, amelyek egyidejűleg és összefonódva sújtják az ágazatot. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) sajtóeseményén elhangzott, hogy a helyzetért felelős tényezők között piaci, gazdasági, és politikai okok egyaránt szerepet játszanak. Mindez megnehezíti a termelők helyzetét, akik kétségbeejtő körülmények között próbálnak boldogulni.
Túltermelés és túlkínálat sújtja az agrárszektort, miközben a kereskedelmi és vámháborúk, valamint a világ különböző részein zajló fegyveres konfliktusok csak súlyosbítják a helyzetet. Koncz Máté, a MOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a tojástermelés jelenleg az egyedüli ágazat, amely viszonylag stabil állapotban van, köszönhetően a kereslet folyamatos fenntartásának.
Az állapot azonban a szántóföldi növénytermesztésre nézve aggasztó, hiszen a problémák gyökerei évek óta kihatnak a termelésre. A termelők hosszú ideje küzdenek aszállyal, és a felhalmozódott készletek is súlyosbítják a helyzetet. Jelenleg az előző évi búzából hatalmas mennyiség, várhatóan 200-300 ezer tonna körüli, marad a raktárakban, ami különösen problémás lehet az idei aratás idején, hiszen ez a túlkínálat nem segíti elő a folytatólagos gazdálkodást.
A globális helyzetet tovább nehezíti, hogy a világ két legnagyobb gabonafogyasztója, Kína és India éppen most tudatosította gabonafüggőségét, így sürgető lépéseket tettek saját termelésük fejlesztése érdekében. Emellett a Közel-Kelet is jelentős piaca lenne a magyar gabonának, de a Hormuzi-szoros lezárása miatt a szállítások sok esetben megakadnak, ami újabb forgalmi és gazdasági problémákat generál.
A termelők komoly gondokkal küzdenek az önköltségi ár alatti felvásárlási árak miatt, miközben a költségeik az égbe szöktek. Az üzemanyagellátás kedvezőtlen alakulása is aggasztó jelenség, ami ráadásul még tovább bonyolítja a helyzetet. A növénytermesztés jövedelmezőségi mutatói nem segítik a gazdálkodást: eddig jónak mondható helyzet esetén is elérhetik a minimumot, azonban a jövőre nézve a jövedelmezőség kilátásai rendkívül aggasztóak, hiszen, ha a helyzet nem változik drasztikusan, súlyos veszteségekkel számolhatnak az ágazat szereplői, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Az állattenyésztés terén hasonló problémákkal találkoznak a termelők. A beszerzési árak drasztikus csökkenése mellett a kiszolgáltatottság az, ami a legnagyobb kihívást jelenti. Például a tej felvásárlási ára egyes esetekben a korábbi ár egyharmadára is csökkent, holott ez a csökkenés nem tükröződik a fogyasztói árakban.
A MOSZ vezetése az állami támogatások mellett érvel, konkrét javaslatot téve a minimum- vagy küszöbárak bevezetésére az állati termékek felvásárlási árai esetében. Koncz Máté elismeri, hogy ez piaci beavatkozásnak minősülne, de hangsúlyozza, hogy a kormány által elindított árstopok és árrésstopok jó példák lehetnek arra, hogy a mezőgazdasági szektor számára is segítséget nyújtsanak a piaci nehézségekben.
A MOSZ a helyzet orvoslására számos javaslatcsomagot állított össze, amelyek közé tartozik egy átfogó intézkedéscsomag, amely érinti az adórendszer több elemét is. A kormány részéről bejelentett 7 milliárd forintos tejágazati támogatás jól jöhet, de fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz nem pluszforrást jelent, csupán előrehozott kifizetéseket takar.
Összességében a magyar mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága és stabilitása a jövőben kérdéseket vet fel, amelyek nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók számára is aggasztóak lehetnek, hiszen a gazdák fennmaradása és a mezőgazdasági termelés eredményessége kulcsfontosságú a gazdaság egészének működése szempontjából.
