Nagy Márton jelentése a költségvetésről: Felemás és zavaros képet fest
A magyar költségvetés állapotáról optimális esetben évente több alkalommal is hozzáférhető információ forrása áll a rendelkezésünkre. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank tapasztalataira támaszkodva, az éves zárszámadások és az évente kétszer közzétett jelentések, amelyek a költségvetési folyamatokat értékelik, segíthetnek a pénzügyi helyzet megértésében. A költségvetésért felelős minisztérium, jelen esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium, havonta kétszer is közzéteszi a legfrissebb adatokat, amelyek közé tartozik a havi hiány vagy többlet mértéke.
Viszont tavaly november óta Nagy Márton módosította ezt a gyakorlatot, különös figyelmet érdemel az a részletes jelentés, amely az első két hónap költségvetési folyamatait taglalja. Az előzetes számadatok mellett, amelyek a fő mérlegadatokat tükrözik, komoly felelősséget ró a kormányra, amikor a jogszabályok által meghatározott hiánycélok tekintetében ki kellene értékelni az érdekes és releváns információkat.
Nagy Márton novemberi döntései 2026-ra vonatkozóan jelentős hatással voltak: a GDP-várakozások és a költségvetési hiánycél átméretezése történetében mérföldkőnek számít. Az év végén tervezett 4218 milliárd forintos deficitet 5445 milliárdhá emelték, ám ez a szám nem került hivatalosan bejegyzésre a költségvetésben, amely így továbbra is a régi, alacsonyabb hiánycélt tartja fent. Az első két hónap során 2106 milliárd forintos hiány keletkezett, amely a módosított cél alapján rendkívül aggasztónak számít.
A nagyobb problémát azonban a részletes jelentés képezi, hiszen annak tartalma az eredeti előirányzatok alapján készült, ám a friss módosítások nem kerültek bele. A 1227 milliárd forinttal magasabb hiány eddigi előirányzatok közötti eltérés megnehezíti a pénzügyi helyzet pontos értékelését.
Több körülmény is aggodalomra ad okot: a két hónap alatt befolyt 1290 milliárd forintnyi áfa, a 938 milliárd forintnyi személyi jövedelemadó és a 471 milliárd forintnyi kamatkiadás, mind-mind összességében magasabb értékeket mutatnak az előző évekhez képest. A nyugdíjakra fordított 1741 milliárd forint, valamint a költségvetési szervekre eddig elköltött 1902 milliárd forint jelentős növekedést mutat, amely a költségvetési visszafogás ellensúlyozásaként is értelmezhető.
Összességében tehát a magyar költségvetés helyzete, Nagy Mártonék átláthatatlansága és a jelentés hiányos információi sok kérdést vetnek fel. A tényleges költségvetési kiadások és bevételek átláthatósága elengedhetetlen a jövőbeni pénzügyi tervezés szempontjából, így az aktuális adatok részletezése, valamint a hiánycélok átírása kulcsfontosságú lenne a kormány számára.
