Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton már nem csak arról beszélt, hogy öt nagy bank maradhat, hanem négyet meg is nevezett közülük.

Nagy Márton már nem csak arról beszélt, hogy öt nagy bank maradhat, hanem négyet meg is nevezett közülük.

által K Imre

Nagy Márton és a bankszektor jövője: Öt nagybanka maradhat

Nagy Márton, a gazdasági miniszter, kedden előadást tartott a közszolgálati egyetemen, ahol az elmúlt tizenöt év magyar gazdasági sikereit méltatta. Érdemes megemlíteni, hogy ebből a tizenöt évből körülbelül hét-nyolc évben a magyar gazdaság valóban jól teljesített, ám a miniszter 2022-es kormányzati gazdaságpolitikai irányítás kezdete óta még egy ilyen év sem valósult meg.

Beszéde nem csupán régi teljesítmények dicsérete volt, hanem az előző heti gondolatmenetének folytatása is, amelyben kijelentette, hogy Magyarországon a jövőben mindössze öt nagy bank maradhat. A miniszter négyet meg is nevezett: „az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ötödik hely jelenleg kiadó.”

Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 óta érvényes besorolása szerint az országban hét nagybank működik: az OTP, MBH, K&H, és UniCredit mellett az Erste, Raiffeisen, valamint a CIB. Az Erste és a Raiffeisen osztrák, míg a CIB olasz tulajdonú bankok. Az OTP és az MBH magyar tulajdonú intézmények, utóbbi Mészáros Lőrinc érdekeltsége alatt áll.

Nagy Márton tehát a hét nagy bankból ötöt hagyna meg, ami azt jelzi, hogy legalább kettőt nem tart elégségesnek az ország pénzügyi rendszerében. Orbán Viktor február 14-i évértékelője során „halál vámszedőinek” és „a háború kutyáinak” nevezte az Erstét, így valószínű, hogy a miniszter nem e bankok kiemelésére gondolt a maradék ötödik bank kapcsán. Az az ötlet, miszerint egy kormányzatnak kellene meghatároznia a bankok számát, ellentétes a piacgazdaság alapelveivel; ilyen típusú döntések utoljára 1946-ban, a kommunista irányítás alatt történtek, amikor a kereskedelmi bankok államosítása valósult meg.

A miniszter hangsúlyozza, hogy nemcsak a bankok száma, hanem azok működési költségei is problémásnak bizonyulnak, mivel szerinte túl magasak. Ha valóban így van, akkor a bankok számának csökkentése nem tűnik észszerű lépésnek, hiszen a közgazdaságtan szerint a kereslet változatlansága mellett a kínálat szűkülése általában az árak, esetünkben a banki díjak emelkedését vonja maga után. Így felmerül a kérdés, hogy mi is lehet Nagy Márton valós szándéka a banki verseny korlátozásával kapcsolatos javaslatai kapcsán.

Ezt is kedvelheted