A Facebookon terjesztett átverés és Tarr Béla végrendelete
A közelmúltban komoly figyelmet kapott a Tarr Béla nevével összefüggésbe hozott, facebookos hirdetésként terjedő átverés, amely álcázott újságcikknek tűnt. Az ügy hátterében egy olvasónk, Jenő története áll, aki részletesen beszámolt arról, hogyan lett áldozata egy webes csalásnak, amely 250 dollárjába került.
Az átverés jellemzői
Az átverés során az olvasó egy olyan Facebook-hirdetésre bukkant, amely Tarr Béla általa mesésnek írt örökségéről szólt. A cikk szerint a rendező nem készpénzben, hanem egy kriptobefektetési fiók formájában hagyott pénzt gyermekeire. A hirdetés hihetőnek tűnt számára, ami végül csapdává változott.
Jenő tapasztalatai
Jenő elmondta, hogy home office-ban dolgozik, és bár sok online cikket olvas, a hirdetésben rejlő átverési módszerről nem volt tudomása. A csalás minden jele ott volt, de a történet megbízhatósága megtévesztette. Közben a pénzét lekötött betétben tartotta, amely rendkívül alacsony, 0,01%-os kamatozást biztosított, így motivált volt a befektetés keresése.
Miután az álcikk felkeltette érdeklődését, rákattintott a linkre, ahol regisztrációt követően megadta a nevét, telefonszámát és email címét, amely már önmagában is gyanús volt. A hirdetés arra is figyelmeztetett, hogy a regisztrációt követően hamarosan telefonhívás vár rá.
Az első lépések
Az ügyintéző telefonhívása során megváltoztatta Jenő felhasználónevét és készített számára egy kezdeti jelszót. A következő lépés a kezdő minimum összeg, 250 dollár feltöltése volt, amit Jenő a bankkártyájával próbált teljesíteni, hiszen ott kettős jóváhagyásra volt szükség.
A gyanú ébredése
A fizetés során Jenő figyelme megnövekedett, és egyre több jelet érzékelt, hogy átverés áldozata lett. A háttérben több telefonhívás érkezett, amelyek spamként jelentek meg a telefonján, ráadásul a bankkártyás tranzakció során Dubai partnernek címzett kifizetések tűntek fel. Ekkor döntött úgy, hogy kikapcsolja az internetes fizetés lehetőségét.
A bróker hívása
Az „állítólagos bróker” később ismét felhívta Jenőt, kérve tőle a személyi okmánya fotóját, valamint egy sor egyéb adat megadását. Jenő azonban bizalmatlan lett, és inkább kérte, hogy küldjön cégreferenciákat. A bróker azonban emiatt dühösen reagált, ami Jenőben tovább növelte a gyanút.
A csalás jelei
Jenő azonosította a csalás lehetséges jeleit, amelyek közé tartozik a regisztrációs számláló, a hitelesítés hiánya, a bejövő spam hívások és a kétes kifizetések. Az ügyvédje hiányzó reakciója a cégreferenciákra, valamint a látszólagos cégnyilvántartási információk is mind erősítették a gyanúját, hogy csalás áldozatává vált.
Az eredmény
Jenő végül nem foglalkozott a rendőrségi feljelentéssel, hiszen a csalás tapasztalata tanulságos volt számára, és úgy döntött, hogy figyelmezteti a többieket. Szomorúan tapasztalta, hogy sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a bank nem vállalta a felelősséget az ügy miatt, holott védelmet kellett volna nyújtaniuk az ügyfeleik számára.
