Kezdőlap Gazdaság A Mol-vezetők egyáltalán nem kereskedhettek volna a részvényeikkel, amikor titokban milliárdos üzletet hoztak létre.

A Mol-vezetők egyáltalán nem kereskedhettek volna a részvényeikkel, amikor titokban milliárdos üzletet hoztak létre.

által K Imre

Tiltott Részvénykereskedés gyanúja a MOL-vezetők körében

A legutóbbi fejlemények szerint a MOL vezetői részvényeladásai súlyos jogszabálysértési gyanúval állnak szemben. A Tebész, a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete, korábban már a bennfentes kereskedés gyanújával indított vizsgálatot, most pedig a kereskedésük tilalmát is hangsúlyozta, amely szerint a MOL vezetőinek nem lett volna szabad észrevétlenül részvényekkel kereskedniük a milliárdos üzletek idején.

Két MOL-vezető az összes részvényét, míg a harmadik a részvényállományának 91%-át értékesítette olyan tranzakciók során, amelyek jogi következményeket vonhatnak maguk után. Az értékesítések időszaka 2026. január 27. és február 16. között zajlott le, éppen abban az időszakban, amikor az orosz támadás miatt a Barátság kőolajvezetéket elzárták, és a MOL ezt csak késlekedve, február 16-án, a tőzsde zárása után ismerte el.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot indított a részvényeladások körüli gyanú kapcsán, azonban a vizsgálat állásáról egyelőre nem nyilatkoztak. A Tebész elnöke, Dióslaki Gábor egy második beadványban további jogsértések gyanúját emelte ki a január 20. és február 19. közötti időszakra vonatkozóan, amelyek verifikálása tovább bonyolíthatja az ügyet.

Részvényeladások és kötelezettségek

A Tebész szerint a MOL elmulasztotta kijavítani a megjelent sajtóközleményekben található téves információkat, és a vezetők kereskedéseik során megszegték a pénzügyi közzétételeket megelőző 30 napos kereskedelmi tilalmat. Az álláspontjuk szerint elvárható lett volna, hogy a MOL az orosz támadás után azonnal jelezze a szállítások leállását.

Az uniós szabályozások, amelyek már beépültek a magyar joganyagba, egyértelműen kimondják, hogy a MOL vezetői nem adhattak volna el részvényeket január végén, illetve február elején, hiszen a negyedik negyedéves pénzügyi jelentést február 20-án tették közzé. Ezzel szemben a MOL képviseletében kifejtették, hogy a szankciókról esett téves információk keveredtek, és hangsúlyozták, hogy a jogszabályok szerint 30 napos kereskedési tilalom csak féléves és éves jelentések előtt van érvényben.

A MOL válasza a vádakra

A MOL, amely régóta jelentős szereplője a hazai tőzsdének, hangsúlyozta, hogy a vezetői részvényügyletei a jogszabályoknak megfelelően zajlottak, és a tőzsdei kommunikációjuk minden esetben összhangban áll a hatályos eredményekkel. A vállalat elkötelezett a tőkepiaci átláthatóság mellett, és készen áll minden szükséges információ megadására az MNB részére. Hozzátették, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása többször is előfordult az utóbbi években, és az újraindulás eddig következetesen nem érintette a vállalat működését.

Az ügy folytatódik, és a beadványok, valamint a vizsgálatok újabb fejleményeket hozhatnak a közeljövőben, amelyek tisztázni hivatottak a MOL vezetőinek részvényeikkel kapcsolatos üzleteit és azok jogszerűségét.

Ezt is kedvelheted