A KSH ipari statisztikái: Rózsaszín álmok és kiábrándító valóság
Csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bemutatta a szeptemberi ipari statisztikát, amelynek kommunikációs stratégiáját talán csak Angliában láthatjuk hasonló szinten. Az ipari termelés havi gyorsjelentése szerint az ipari termelés mind az előző év azonos időszakához, mind az előző hónaphoz képest 1,3%-os bővülést mutatott.
Ám a valóság, mint mindig, nem ilyen fényes. A jelentés szövege világosan kimutatja, hogy az éves ipari bővülés csupán nyers adatként értelmezhető. Valójában, a munkanaphatástól megtisztított éves adatok 1,5%-os visszaesést jeleznek a tavaly szeptemberi időszakhoz viszonyítva. Bár ez a szám kedvezőbb, mint az augusztusi 4,6%-os éves bázisú visszaesés, a helyzet továbbra is aggasztó, mivel egy már rendkívül rossz bázishoz képest mutatkozik viszonylag enyhébb csökkenés: a tavaly szeptemberi 5,4%-os visszaesést követte egy újabb 1,5%-os csökkenés.
A gyorsjelentés alapján a feldolgozóipar legtöbb alágában csökkent a termelési volumen éves bázison. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek előállítása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása bővült. Ezzel szemben a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása visszaesést szenvedett el.
Ha van is kedvezőbb információ a statisztikák között, az nem a KSH rózsaszínre festett címén múlik. Az augusztusi hónaphoz képest ugyanis havi alapon nőtt az ipari termelés – 2023 eleje óta erre csupán tíz alkalommal volt példa. Továbbá, míg az év első háromnegyede összességében 3,4%-os visszaesést mutatott éves szinten, addig a szeptemberi adatok kedvezőbb helyzetet jeleznek, hiszen a mínusz 1,5% az idei második legjobb eredményként könyvelhető el.
