Európa biztonsági stratégiája: Fegyverkezés és gazdasági hatások
A közelmúlt geopolitikai feszültségei és az ezzel járó fegyverkezési verseny a várakozások szerint pozitív hatásokat gyakorolhat az Európai Unió, így Magyarország gazdaságára is. Jaksity György közgazdász kijelentette, hogy ez a folyamat már megkezdődött, és a következő évtizedben várhatóan nem csillapodik, ami így biztosan gazdasági következményekkel jár.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus, valamint az Egyesült Államok külpolitikájában bekövetkező változások arra ösztönözték az EU-t, hogy megerősítse biztonsági és védelmi képességeit. Az Európai Parlament célja az, hogy 2030-ra a tagállamok önállóan is képesek legyenek megvédeni magukat. Ezt a társadalmi igény is alátámasztja: a 2025 márciusában végzett Eurobarometer-felmérés alapján az uniós polgárok kétharmada nagyobb szerepet szánna az EU-nak a globális válságok kezelésében. Emellett a válaszadók 36%-a úgy véli, hogy a védelem és biztonság az a terület, amelyre jelenleg a legnagyobb figyelmet kellene fordítani.
Az uniós országok védelmi költései 2021 és 2024 között több mint 30%-kal növekedtek, elérve 343 milliárd eurót, ami az EU össz-GDP-jének 1,9%-át teszi ki. A trend azóta is folyamatosan emelkedik, és 2025-re a védelmi költések várhatóan 381 milliárd euróra nőnek (a GDP 2,1%-a). E költségeket tekintve Magyarország az EU erős középmezőnyében helyezkedik el.
Az Európai Bizottság 2025 márciusában bemutatta a ReArm Europe/Readiness 2030 tervet, amely célja a tagállamok védelmi beruházásainak élénkítése. A javaslat szerint a tagállamok GDP-jük akár 1,5%-át is védelmi célokra fordíthatnák anélkül, hogy túllépnék a hiányosságokra vonatkozó uniós szabályozás határait. Jaksity véleménye szerint ez a megközelítés nemcsak az egyes országok gazdaságát élénkíti, hanem a jövőbeni normákra is figyelmet fordít.
