MIÉRT BAJ A TRUMP-KORMÁNYNAK A DEZINFORMÁCIÓ ELLENŐRZŐK KITILTÁSA?
2026. január 14-én Fülöp Zsófia elemzése a Trump-kormány által az Egyesült Államokból kitiltott öt személy ügyére összpontosít, akik közvetlen kapcsolatban állnak a digitális tér szabályozásával. E lépés hátterében az áll, hogy két kormányzat közötti feszültségek és a dezinformáció elleni harc felerősödése áll.
December 23-án Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, nyilvánosan bejelentette, hogy az Egyesült Államok kitiltotta azt az öt embert, akik dezinformáció ellen küzdő szervezeteknél dolgoznak. Az egyikük Thierry Breton volt uniós biztos, akit a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet kidolgozásáért neveztek meg.
Rubio a kitiltás hátterében nemcsak politikai, hanem gazdasági megfontolásokat is említett, a Trump-kormány ugyanis nem akarja, hogy a globális cenzúra gátolja az amerikai szólásszabadságot.
A KITILTOTT SZEMÉLYEK ÉS A TRUMP-KORMÁNY REAKCIÓJA
A kitiltott személyek között szerepel Thierry Breton, aki az EU-beli digitális szolgáltatások fejlesztéséért felelt, de Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ alapítója, valamint Clare Melford, a Globális Dezinformáció Index besorosztásáért felelős vezető is. Ahmed és Melford a digitális dezinformációval és gyűlölettel szembeni fellépés élharcosai, és mindkettőjük szervezete aktívan támogatta a DSA (Digital Services Act) jogszabályt, amelyet Trumpék folyamatosan bírálattal illettek.
Rubio kijelentései során hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tűrni a szélsőséges, extraterritoriális cenzúrát, ám az amerikai külügy a kitiltottakról azt állítja, hogy „radikális aktivisták”, akik megpróbálnak „cenzúrázni, demonetizálni és elnyomni” bármilyen, az ő nézeteikkel ellentétes amerikai véleményt.
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA
A kitiltásra reagálva az Európai Bizottság kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jog minden európai polgár számára. Az Európai Unió a DSA által biztosítja a biztonságos online környezetet, küzd a gyűlöletbeszéd és dezinformáció ellen, és támogatja a versenysemlegességet a digitális piacon.
Ez a feszültség nem újkeletű; a DSA támadása Trump kormánya részéről már régóta tart, és az amerikai politikai elit egyre inkább aggasztónak találja az EU által hozott szabályozásokat. A kitiltás tényét követően, a Trump-kormány célja, hogy megakadályozza a hasonló szabályozások terjedését az Egyesült Államokban.
A TRUMP-KORMÁNY INTENZÍV KAMPÁNYA
Trump és kormánya a DSA-t „orwelli cenzúrának” nevezték, amelyet a szólásszabadság megkérdőjelezésére használnak fel. A külügyminisztérium nem titkoltan azt kívánja elérni, hogy az amerikai techcégek a lehető legkisebb mértékben érezzék a szabályok súlyát, ezért a DSA nosztalgiákra alapozva állítanak fel narratívát arról, hogy a külföldi cenzúra fenyegeti az amerikai szólásszabadságot.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a digitális tér térnyerésével az országok közötti politikai kapcsolatok és mozgások mennyire komplexek és kiszámíthatatlanok lehetnek. Az amerikai kormány lépései nem csupán a digitális szabályozásra vonatkoznak, hanem széleskörű politikai játszmákat is takarnak, amelyek következményei messze túlmutathatnak az indián és digitális határokon.
Az ügy részletei és a kitiltott személyek szerepe új megvilágításba helyezik a digitális korszak szabályozása körüli vitákat, és a jövőben számos kérdést felvetnek a szólásszabadságról és a cenzúra határvonalainak meghúzásáról.

