Téli sózás és a növények védelme – Alternatív megoldások
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy friss Facebook-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy a téli síkosságmentesítés során alkalmazott hagyományos sózás nemcsak a talajélet, hanem a növények számára is súlyos következményekkel jár. Az általa idézett megállapítások szerint a nátrium-klorid elpusztítja a talajban lévő mikrobákat, és visszafordíthatatlan változásokat idéz elő a talaj szerkezetében, megnehezítve ezzel a vízfelvételt.
A főtájépítész példaként említette, hogy a konyhasó helyett számos más anyag is hatékonyan alkalmazható a csúszásmentesítésre. Ilyen például a zeolit, faforgács, homok, vagy akár a magnézium- és káliumsók, valamint műtrágyák, amelyek nemcsak a síkosságmentesítés feladatát látják el, hanem a növények egészségét sem veszélyeztetik.
Jogi háttér és szabályozások
Fontos hangsúlyozni, hogy egy 16 éve életbe lépett kormányrendelet értelmében a közterületeken a síkosságmentesítés során olyan anyagokat kell használni, amelyek a fás szárú növények egészségét nem károsítják. Ennek szellemében Bardóczi figyelmeztetett, hogy aki sót használ a járdán, az szabálysértést követ el, mivel a közvetlen kapcsolat van a növényekkel.
A főváros cégei már több éve alternatív megoldásokat alkalmaznak a síkosságmentesítés során, azonban sajnálatos módon még mindig előfordul, hogy sót használnak olyan helyeken, ahol ez tilos.
A sózás biokémiai hatásai
A Greendex adatainak megfelelően a nátrium-klorid nem csupán a növények leveleit károsítja, de akadályozza a kálium felvételét is, ami a növények betegségekre való érzékenységét növeli. Emellett a sóoldat miatt a talaj vízfelvétele is nehezebbé válik, ami hosszú távon a növények elpusztulásához vezethet.
A sózás ráadásul nemcsak a növényekre van negatív hatással, hanem a közlekedési infrastruktúrára is. A nátrium-klorid reakcióba lép a kipufogógázok nitrogén-oxidjaival, maró hatású anyagokat eredményezve, amelyek korrodálják az utak, hidak és gépkocsik fémfelületeit.
Környezeti terhelés és alternatív anyagok
Évente 5-17,5 millió tonna útszóró sót használnak fel Európában, amely jelentős környezeti terhelést okoz. A sók mennyisége az utóbbi évtizedekben nőtt, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a vízi ökoszisztémát is.
Viszont léteznek környezetbarát alternatívák is. A kálium-acetát, kalcium- és magnézium-klorid keverékei hatékonyabbak lehetnek, és kevésbé ártalmasak, viszont drágábbak is. Ezen kívül a téglatörmelék, homok, faforgács és fahamu szintén jó megoldások lehetnek a síkosság csökkentésére.
Új megoldások a városi közlekedés megóvására
A városüzemeltetési gyakorlatban elterjedt zöld só, amely édesvízi mészkő és kalcium-klorid keveréke, hatékonyabb alternatívát kínálhat. A zöld só előnyeként kiemelendő, hogy nem tartalmaz nátriumiont, ezáltal nem zavarja meg a növények egyensúlyát, és szintén sikeresen olvasztja a jeget.
Bár a téli sózás problémái egyre égetőbbek, a figyelemfelkeltés és a tudatos alternatívák keresése elengedhetetlen a környezettudatos városfejlesztés érdekében.
Forrás: qubit.hu/2026/01/08/a-noveny-es-talajgyilkos-konyhasonal-minden-jobb-a-csuszasmentesitesre
