Karácsony Gergely üzenete: Szeretet és közösség a háború árnyékában
Ne a közöny, hanem a szeretet vezérelje a gondolatainkat, amikor azt látjuk, hogy állami gondozott gyerekeket bántalmaznak olyan felnőttek, akiknek éppen a család biztonságát kellene megadniuk – hangsúlyozta Karácsony Gergely szerdán közzétett ünnepi videóüzenetében.
A főpolgármester kifejtette, sokak lelkén düh, felháborodás, fájdalom és kétségbeesés ül, miközben azon gondolkodnak, mi tartja össze a közösséget, ha a legbensőbb erkölcsi meggyőződésünket, az emberi lelkiismeretet ilyen sérelem éri. Karácsony Gergely az emberi gyengeség megóvásának irányába történő elköteleződést egy alapvető, magától értetődő igazságként fogalmazta meg. Valamennyi ervanak célja, hogy a gyengéket megvédjük, az elesetteket felemeljük, és azokra figyeljünk, akik a leginkább kiszolgáltatottak.
„A gyengék védelmét szolgáló intézmények nem lehetnek a hatalommal való visszaélés és cserbenhagyás helyei, nem termelhetik újra a reménytelenséget és a sorstalanságot” – mondta Karácsony, hangsúlyozva a szolidaritás fontosságát.
„Emelkedjünk felül a közönyünkhöz, kimerültségünkhöz, és ne fordítsuk el a fejünket, ha segítségre szoruló embereket látunk. A szomszédunkban zajló, családokat szétszakító esztelen háborút nem intézhetjük el egy legyintéssel, hogy ez nem a mi országunk” – szögezte le a főpolgármester. Kiemelte, hogy Budapesten a 30 év alatti hajléktalanok fele korábban állami gondozott volt, és az idősebb hajléktalanok körében is jelentős arányban vannak, akik az állami gondozásból az utcára kerültek.
„Ezt a mondatot viszem magammal az ünnepekre: »Na, szia mentő!« – mondta a négyéves kisfiú, aki tudta, hogyan kérjen segítséget. Mindig van kitől segítséget kérni. Ha bízunk a támogató intézményekben és tudjuk, hogy bármikor kérhetjük szomszédaink segítségét, akkor ez tesz bennünket közösségé” – magyarázta Karácsony Gergely.
A főpolgármester hangsúlyozta: Budapest ragaszkodik az emberi méltóság egyenlőségéhez és a szolidaritáshoz, mert csak így teljesítheti be morális felelősségét, hogy legyen honnan visszatérni a megbékélés időszakában, amikor újra egyesíthetik a haza és a lélek darabjait, megtalálva mindazt, ami nemzetté emel minket.
