39 MILLIÁRD FORINT AZ AZERBAJDZSÁNI SZELLEMFALU ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE
Cikksorozatunkban csendben elhintett újabb nagylelkű gesztust figyelhetünk meg az Orbán-kormány részéről, amely Azerbajdzsán irányába irányult. A Külgazdasági és Külügyminisztérium legutóbbi szerződéslistája alapján kiderült, hogy a magyar állam 39 milliárd forintot szán egy, az iráni–azeri és örmény határ közelében fekvő szellemfalu, Soltanlı újjáépítésére. Ez a támogatás meglehetősen figyelemfelkeltő, főleg annak tükrében, hogy itthon egyre szorosabb anyagi helyzetet tapasztalhatunk.
Azerbajdzsán az utóbbi két évben visszaigazolta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területét, amely 1993 óta örmények kezén volt. A területhez tartozó Soltanlı falu is érintett ebben a konfliktusban. December elején válik hivatalossá, hogy a KÉSZ Group felel az iskola újjáépítéséért, amely a háborúk során vált romokban. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter ott volt az alapkő-letételnél, ami jelzi a projekt komolyságát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai érdekes részletezéseket tartalmaznak: az iskolaépítés mellett további óriási forrásokat is elkülönítettek. A “soltanli iskolatervezés támogatása” projektért tavaly augusztusban már 1,35 milliárd forintot kifizettek, most pedig szeptemberben teljesítettek két utalást, amely összesen 37,64 milliárd forintot jelentett. Ez azt mutatja, hogy egy szellemfalu újjáépítésére közel 39 milliárd forintot terveznek, ami felvet néhány komoly kérdést az állami pénzek kezelésével kapcsolatban.
Az utalások elnyert kedvezményezettje a Hungary Helps Ügynökség, amely kifejezetten az üldözött keresztények támogatására és a katasztrófák által sújtott templomok újjáépítésére koncentrál. Érdekes, hogy a Soltanlı-projekt pénzügyi kerete nagyságrendekkel meghaladja az eddigi támogatásokat, amelyekkel a Hegyi-Karabahból elüldözött örmény keresztény menekülteket segítették volna.
A készülődő munkálatokról azonban egyelőre nem érkeznek hírek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium a megkeresésekre nem reagál, míg a KÉSZ Group is csak annyit jelezett, hogy véleményük szerint a KKM felelős a válaszadásokért.
A kormány kapcsolatának minősége Azerbajdzsánnal kifejezetten érdekes fényben tűnik fel. Az azeri kormány sokáig titkos alapokból finanszírozott európai politikusokat és újságírókat, és úgy tűnik, hogy a magyar kormány is közvetlen kapcsolatban állhatott ezekkel a pénzmozgásokkal. Emlékeztetni kell arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyész korábban kijelentette, miszerint nem folyik nyomozás az Azerbajdzsánból érkező pénzek ügyében, ami súlyos aggályokat vet fel az átláthatóság terén.
Szijjártó Péter később azt állította, hogy a kormány tagjai nem voltak tisztában azzal, hogy Azerbajdzsán szabadon kiengedi Ramil Szafarovot, a balta gyilkost, akit a hazájában hősként ünnepelnek. E kijelentések ismételten csak tükrözik a kormányzati és politikai szálakat, ami sokak számára már régóta nyílt titok.
