Térképre tették a romaellenes intézkedéseket
A Roma Sajtóközpont közzétette azon települések listáját, ahol a romák betelepülése különböző diszkrét, de annál súlyosabb korlátozásokkal jár. Már 120 magyar településen terjesztették el az önazonosságról szóló rendeleteket, amelyek célja az, hogy a helyi önkormányzatok szigorúan ellenőrizzék, kik költözhetnek be a közösségekbe.
Például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tomoron kizárják a lakcímmel rendelkező betelepülőket, ha azok korábbi élete alapján alkalmatlannak bizonyulnak a közösségi együttélésre. Továbbá, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaeszláron csak azok létesíthetnek lakcímet, akik azelőtt legalább 365 napig biztosítotti jogviszonnyal rendelkeztek. A Pest megyei Pilisen pedig csak azok kaphatnak lakcímet, akik a magyar nyelvet beszélik és nem állnak bírósági eljárás alatt.
Egyre nagyobb a feszültség
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec vestibulum blandit eros, a sollicitudin metus euismod id. Quisque eu urna eget sapien tincidunt accumsan. Nulla facilisi. In hac habitasse platea dictumst. Donec eget felis ligula. Proin a congue neque, non scelerisque sem. In felis ipsum, tincidunt id odio a, lacinia facilisis magna. A helyi közösségek és civil szervezetek egyre inkább aggódnak a helyzet miatt, így civilek, köztük a Roma Parlament és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete panasszal fordultak az Európai Bizottsághoz.
A kormány később megpróbálta magyarázni az önazonossági törvény célját, azonban világossá vált, hogy ez a jogszabály valójában a faji alapú kirekesztés normalizálására irányul. Az intézkedések mögött rejlő motivációk egyre inkább nyilvánvalóvá váltak, és a roma közösségek jogait továbbra is sérti a diszkrét, de tudatos kirekesztési politika.
Kormányzati reakciók és civil szervezetek állásfoglalása
November 3-án Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségi ombudsmanhelyettes is figyelmeztette a jogalkotót arra, hogy a törvény által létrehozott kirekesztési gyakorlat az alapjogok sérelméhez vezet, potenciálisan növelve az etnikai feszültségeket a már amúgy is marginalizált csoportok körében. Számos településen már olyan szigorú feltételek vannak életben, amelyek alapvetően sértik az emberi jogokat.
A Roma Parlament, amely Horváth Aladár vezetésével aktívan lép fel, a közelmúltban elítélte az önkormányzati rendeleteket, amelyek szerintük a roma közösségeket célozzák, és sértik az uniós alapjogokat. A civil szervezetek által megfogalmazott vélemények már régóta harcolnak a diszkrét apartheid ellen, amelyet a hatóságok jogi keretek között próbálnak érvényesíteni.
Nemzetközi reakciók és figyelmeztetések
Az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz és a magyar hatóságokhoz, elítélve a romák fokozódó szegregációját elősegítő törvényt. A szervezet nyilatkozata szerint a jogszabály alapvetően keretet biztosít a faji szegregációnak, és lehetővé teszi olyan önkormányzati rendelkező jogi intézkedések kidolgozását, amelyek célja a romák folyamatos kirekesztése Magyarországon.
Az ilyen jogszabályok nem csupán a romák, hanem minden alacsony jövedelmű és marginalizált csoport életét megnehezítik, hozzájárulva a társadalmi feszültségek növekedéséhez. Az EU különböző jogi keretei világosan tiltanak minden formájú diszkriminációt, így ezeket a gyakorlatokat sürgősen felül kell vizsgálni. Ahogy a romák jogaiért küzdő szervezetek is hangsúlyozzák, a kormányzatnak sürgősen lépéseket kell tennie a diszkrét apartheid megfékezésére.
Forrás: Qubit
