Kezdőlap Politika „Úgy lettem újfasiszta, hogy egyszer, amikor iskolába jártam, bementünk a Somogyi tejivóba.”

„Úgy lettem újfasiszta, hogy egyszer, amikor iskolába jártam, bementünk a Somogyi tejivóba.”

által K Imre

Fasizmus a múlt homályában: Szeged 1985

A Szeged szívében, 1985 júliusában, egészen szürreális események zajlottak. Egy fiatal gimnazista anyja, miközben a postáját kereste, elképedve találta magát a postaládájánál. Nem egyszerű levelek várták, hanem fasiszta ideológiájú, kézzel írt üzenetek, amelyek felkavarták a család életét. Az anyának fel kellett tennie a kérdést: mit jelent mindez, és miért kerültek ilyen cédulák a postaládájába?

A hívószám ismerete: titkok és félelmek

A fiatal fiú, megérezve a helyzet súlyosságát, azonnal cselekedett: telefonált a rettegett kommunista szolgálatnak. Érdekes kérdés, honnan tudta a titkos számot, hiszen a félelem és a titkolózás légkörében nőtt fel. A válasz alighanem a rendszer karakterére és a fiatalok benne játszott szerepére utal.

Nyomozás és felfedezés

Héger Valter és Nacsa János azonnal reagáltak. Megérkezve a helyszínre, gyorsan begyűjtötték a cédulákat, és a helyi fiatalok fasiszta nézeteit vizsgálták. Családok és barátok között felfedezésre kerültek a nevek: Szunyog, Tiger, Fika, Napóleon, Patkány, Tejföl és Görény. A bátorságuk és öltözködési stílusuk nemes hagyományokat cipeltek, ami félelmet keltett a közösségben.

A fasiszták és punkok keveredése

Az újfasiszták öltözködésére vonatkozóan sok szín volt a palettán: fekete bőrdzsekik, katonai surranók és barna ingek. A hatóságok megállapították, hogy a punk szubkultúra és a neonáci vonal között vékony határvonal húzódik. A punk mozgalmának szélsőséges vonala, mint a skinheadek és OJ-k, nem csupán divat kérdése, hanem életforma is.

Az újfasiszta identitás születése

Az egyik fiatal felfedi, hogyan is lett ő újfasiszta, egy egyszerű, de meghatározó pillanat révén. Az osztálytársaikkal a Somogyi tejivóban ülve találkoztak a feketében járó srácokkal, akiket megemeltek a félelem. Ekkor döntöttek úgy, hogy ők is csatlakoznak a fasiszta eszmékhez, ami jól mutatja, hogyan formálhatják egy ilyen szituáció a fiatalok identitását.

A börtönbüntetés és a következmények

Az ügy végül börtönbüntetésekhez vezetett, hiszen a hatóságok nyomozásuk során nyomra bukkantak a Szegedi Szalámigyár két dolgozójára, akik a fasizmus eszméit hirdették. Az állami beavatkozás összecsúszó nézetekkel és gyér jövővel találkozott. A fiúk egy év felfüggesztett börtönt kaptak, ami jól mutatja, hogy a fiatalok szélsőséges nézetei milyen könnyen sújtottak le a közéletre még a legkevésbé elvárt helyzetekben is.

A rendszer válasza: a társadalom torz tükörképe

A szőnyeg alá söpört ifjúsági mozgalmak és a szocialista állam összecsapása a legfeszültebb eseményeket hoztak. A híres békejelek, amelyeket a város falain láttak, nyilvánvaló provokációnak számítottak, hiszen a hippik és a fiatalok szabad önkifejezése mit sem jelentett az államnak. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a fiatalság körében a fasiszta eszmék iránti vonzalom felnagyító erővel bír, amit a rendszer sürgető agressziója is táplál.

A Szeged története nem csupán egy város esete, hanem a társadalmi feszültségek visszatükröződése, ahol a fiatalok keresése, a félelem és a bátorság határvonalán táncolnak, megérezve a történelem súlyát.

Forrás: 444.hu

Forrás: 444.hu/2025/07/10/ugy-lettem-ujfasiszta-hogy-egyszer-meg-mikor-iskolaba-jartam-bementunk-a-somogyi-tejivoba

Ezt is kedvelheted