Az MTA álláspontja a kutatóhálózat átalakításáról
Az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi elnökségi ülése során világossá vált, hogy az állam által ajánlott ingatlanok értékesítése nem valósul meg, legalábbis a korábbi döntés szerint. A tavaly decemberi közgyűlés során az Akadémia úgy határozott, hogy eladja a kormány által felajánlott 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő ingatlanjait, ám ez a döntés most érvényét veszti.
A kutatóhálózat egysége és a tiltakozások
A HUN-REN kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos kormányzati javaslat széleskörű ellenállást váltott ki a kutatói közegben. Az érintett intézetek dolgozóinak 80-90%-a elutasította a tervezett átszervezést, amely a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetek leválasztását jelentette az Akadémia kereteiből. Az MTA elnöksége ezt a lépést hibás döntésnek tartja, amely nemcsak a hálózat szétzilálódását, hanem a teljes magyar kutatási rendszer megrendülését is eredményezheti.
Az elnökségi határozat jelentősége
Az MTA elnöksége hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat védelme érdekében készek átvenni az érintett négy kutatóintézetet, amennyiben a kormány nem bocsát rendelkezésre világos információt az átalakítás céljairól. A döntések mögött álló szándékok átláthatósága elengedhetetlen a tudományos közösség bizalmának megőrzéséhez.
A jövő kérdései
Ahogy a kutatóhálózat jövője kérdésessé válik, úgy a tudományos közélet szereplői számára egyre világosabb, hogy a fenyegetések nem csupán a konkrét intézmények, hanem a tudományos munka egész rendszerének egészségét is veszélyeztetik. A kutatói közösség hangja tehát elengedhetetlen a későbbi irányvonalak meghatározásában és a döntéshozóknak való felelősségre vonásban.
Forrás: 444.hu

