A Mandiner Végnapjai: A Kormánymédia Összeomlása
A Mandiner, a kormánypárti média egyik fontos szereplője, hivatalosan is bejelentette, hogy felfüggeszti nyomtatott hetilapjának kiadását. A hírt a szerkesztőség közleményében tette közzé, jelezve, hogy a július 30-án megjelent szám volt az utolsó, amely a nyomdába került. Ezzel a lap hét éves története zárult le, amely a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) keretein belül bontakozott ki, és most a rendszer által cserbenhagyva hullik darabjaira.
A záró lapszámban egy szokatlan nyilatkozat hangzott el Schmidt Máriától, a Terror Háza főigazgatójától, aki arról beszélt, hogy a szélessávú internet és az online tartalomfogyasztás terjedése révén Orbán Viktor politikai pályafutásának mélyrepülése indult el. Érdekes módon, a megjelenés közvetlenül megelőzte a nyomtatott kiadás megszűnését.
Bár a felfüggesztés okait a szerkesztőség nem részletezte, a spekulációk szerint anyagi problémák állhatnak a döntés hátterében. Az újság nemrégiben 60 embert bocsátott el, csökkentve a munkavállalói létszámot mindössze 48 főre.
Míg a Mandiner nyomtatott kiadása megszűnik, sok más, már a rendszer előtt létező hetilap, mint például a Magyar Narancs és a HVG, tovább él. Ez rávilágít arra, hogy a Mandiner túlnyomórészt a Fidesz-kormány támogatásának köszönhetően tudta elérni jelenlegi pozícióját.
A Mandiner példányszámát sosem auditálták, így pontos adatok nincsenek a forgalmáról, de nehezen hihető, hogy kiemelkedő időszakaiban is többezres példányban értékesítették volna. Ráadásul az online kiadásnak sincs valódi impresszuma, és az újságírók kiléte is ismeretlen, ami tovább növeli a lap hitelessége melletti aggályokat.
Jelenleg kérdéses a Mandiner jövője is, mivel a tulajdonosi jogokat gyakorló MCC alapítvány megszűnt július 31-én, ami az online tartalom sorsát is bizonytalanná tette. Ezért a Mandiner esetleges végső eltűnése bármikor bekövetkezhet, ha az új struktúra nem tud stabilan működni.
A Fidesz-média veressége egyértelműen látszik: a 2023 áprilisi választás után a kormánypárti médiapiac drámaian összeomlott. Sorra zárnak be szerkesztőségeket és bocsátanak el újságírókat a különböző kiadóknál, ami egy sokkal szélesebb körű válságnak a jele.
A Mediaworks például 14 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el tavaly, és ez a leépítések során több száz embert érintett. Több lap, köztük a Ripost és a Bors nyomtatott kiadását felfüggesztették, míg a Pesti Srácok is munkaerő-leépítések elé néz. Nemrég a Magyar Nemzet részleges átalakuláson ment keresztül, amikor a lap hetilappá változott a teljes megszűnés helyett.
Az új állami hirdetések, melyek a Mandiner működésének gerincét adták, az elmúlt években kulcsszerepet játszottak fenntartásában. A lap tavaly fél év alatt körülbelül 400 millió forintnyi állami támogatást kapott, ami egy évre vetítve közel 800 millió forintot jelent. Mindezek mellett a kiadó további 1,1 milliárd forintos támogatást is kapott az MCC alapítványától, ám mindezek ellenére tavaly 1,1 milliárd forintos mínuszt tárt fel.
A Mandiner története világosan mutatja, hogy a kormánypárti média működése mélyen összefonódott az állami hirdetésekkel, és ez a rendszer most, a kormányon belüli bizonytalanság miatt, a szemünk előtt omolhat össze.
