A főügyészség állásfoglalása Szakács István ügyében
2026. július 17-én a Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy megvizsgálta a Szakács Istvánnal kapcsolatos nyomozás iratait, és a férfi gyanúsítás elleni panaszát helyt adta. Ezzel egyidőben a kutatás, lefoglalás és motozás elleni panaszt elutasították. Az ügyészség nyilatkozata szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indult bűnügy keretében a nyomozó hatóság július 7-én rendelte el a kényszerintézkedéseket Szakács István ellen.
Az ügy kiváltója a július 8-án végrehajtott házkutatás volt, amely során a rendőrök Szakács lakóhelyén jelentek meg. A férfi ezt követően panaszt nyújtott be a kényszerintézkedés ellen. Pozitív ismeretek birtokában a rendőrség ezután őt terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetéssel meggyanúsította, amit ő határozottan tagadott, kijelentve, hogy nem követett el bűncselekményt.
A Fővárosi Főügyészség, a nyomozás során szerzett bizonyítékok alapján, megállapította, hogy a gyanúsítás közlésére nem lett volna szabad sor kerülnie, mivel a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés megalapozott gyanúja nem állt fenn. Ennek következtében a férfi gyanúsítotti jogállása megszűnt.
Kényszerintézkedések és a jogi háttér
Fontos megjegyezni, hogy a bűncselekmény – a nyomozás elrendeléséhez szükséges – „egyszerű gyanúja” fennállt, amely lehetővé tette a kutatás, lefoglalás és motozás elrendelését. Ennek következtében a főügyészség a férfi lakóhelyén végrehajtott kényszerintézkedéseket elrendelő határozat elleni panaszt elutasította.
A politikai összefonódások
A nyomozás körüli események hátterében politikai tartalom is található. Szakács István, aki egy megafonos influenszer, július 8-án arról számolt be, hogy letartóztatták. Felesége a közösségi médiában azt írta, hogy hét rendőr érkezett az otthonukba, ahol házkutatást tartottak, majd Szakácsot elvitték. A Fidesz politikai köréhez tartozó egyének később szintén megosztották ezt a hírt, emelve az ügy politikai súlyát.
A Belügyminisztérium a kezdeti sajtóközleményében arra hivatkozott, hogy az ügyészség kérésére történt a nyomozás elrendelése, de a főügyészség ezt cáfolta, jelezve, hogy a rendőrség önállóan döntött az eljárás megindításáról. Ezzel a közleménnyel a minisztérium azt a látszatot próbálta kelteni, mintha a rendőrség és az ügyészség között szoros együttműködés állna fenn.
A gyújtópont: egy június végi videó
A vádhatóság július 9-én kiadott közleménye úgy fogalmazott, hogy az eljárás egy június végén közzétett Szakács-videóra vezethető vissza. A felvételen Szakács arra reagál, hogy Magyar Péter egy másik ügy kapcsán – az aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódóan – tudakolta, hogy Orbán Viktort meghallgatták-e gyanúsítottként. Szakács figyelmeztette, hogy ha Orbánt letartóztatják, „ötszázezer magyar fog menni”, hogy kiszabadítsa, amely megjegyzés komoly aggodalmakat vetett fel.
Az eseményeket követően Szakács István július 10-én a Fidesz ellenes tüntetésen is megszólalt, amelynek keretében kifejezte véleményét a politikai helyzetről. Az incidens körüli feszültség és a politikai indíttatás tovább bonyolítja az ügy megítélését, amely felveti a társadalmi és jogi felelősség kérdéseit is.
