Elszámolási biztos veszi leltárba a KEKVÁK vagyonát
A Tisza-kormány nemrégiben bejelentette azt a részletes menetrendet, amely alapján megkezdődik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, más néven KEKVÁK, felszámolása. Az elmúlt években Orbán Viktor kormányai összesen 3000 milliárd forintnyi közvagyont szerveztek ki ezekbe az alapítványokba, amelyre most az állam vissza kíván térni.
Az alkotmánymódosítás értelmében a közfeladatokat ellátó alapítványok által az államtól kapott eszközök visszakerülnek az államháztartásba. Ezen kívül napirendre került egy másik javaslat is, ami augusztus 31-ig megszüntet tizenöt olyan alapítványt, amelyek nem végeznek felsőoktatási tevékenységet. Ugyanakkor lehetőség nyílik a nem állami alapítók számára, hogy tovább működtethessék az alapítványokat, ahol gazdasági tevékenység folyik. A kormányhatározat már kijelölte, hogy az adott tizenöt alapítvány esetében melyik miniszter gyakorolhatja a KEKVÁK alapítói jogait az állam képviseletében, például Ruff Bálint az MCC-ért felel.
A Miniszterelnökség közlése szerint a szükségesség azzal indokolt, hogy a KEKVÁK működése szinte megközelítette a magánalapítványok üzemmódját, miközben közpénzeket kezeltek, sok esetben politikai ösztönzőkkel is operálva. A közvagyon ezzel párhuzamosan kikerült az állami felügyelet alól, ez pedig kérdésessé tette a kapcsolódó intézmények hatékonyságát és szakmai színvonalát.
Július 14-éig a kormány meghatározza az alapítványok megszűnésének pontos időpontját, illetve azt is, hogy az állam milyen további nem kötelező közfeladatokat kíván ellátni. A kijelölt központi költségvetési szerv fogja átvenni a feladatok irányítását, és ő gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat a közvagyonhoz tartozó gazdasági társaságok felett.
Az újonnan kinevezett elszámolási biztos szerepe kulcsfontosságú lesz, hiszen felügyeli az alapítványok pénzügyi lezárását. Ennek megfelelően át kell látnia az alapítványok működését, és biztosítania kell a visszakerülő vagyon védelmét is. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy az új törvény a biztos számára erős jogosítványokat fog biztosítani.
Az érintett alapítványokat július 14-éig felhívják, hogy készítsenek jelentést vagyoni helyzetükről, amelyet július 15-ig kell megküldeniük a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Ez a jelentés alapját képezi majd annak, hogy az állam átláthassa az alapítványok vagyonát, kötelezettségeit és folyamatban lévő ügyeit.
Egyetemi alapítványok: Külön szabályok
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok között külön szabályok vonatkoznak azokra, amelyeknek nemcsak az állam, hanem más alapítók is voltak. Ilyen esetekben a nem állami alapítók dönthetnek arról, hogy tovább szeretnék-e működtetni az alapítványokat. A vagyont ekkor megosztják az állami és nem állami alapítók között. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják működtetni.
Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb időkeret áll rendelkezésre, hiszen ezek csak 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, de az átalakulás már elkezdődött. A cél a működésük átláthatóságának megerősítése, amely érdekében új összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok léptek életbe. A kormány bejelentette, hogy az elmúlt négy évben kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázatok útján kerülnek új tagok.
A változások egyik legfontosabb aspektusa, hogy az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont döntési hatáskörök visszakerülnek az intézményekhez. A kormány szerint ez a lépés erősíti az intézményi autonómiát, az akadémiai szabadságot, és növeli az egyetemi közösségek döntéshozatalban való részvételét.
A tervezett egyéves átmeneti időszak során a felsőoktatási intézmények zavartalanul működnek, a kormány széleskörű egyeztetéseket tart az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai képviselőivel.
