A mentális egészség és a szociális védelem hiányosságai
Az elmúlt év során a lakosság csupán alig több mint 10%-a keresett fel pszichológust vagy pszichiátert lelki problémák miatt, amit a Závecz Research által készített reprezentatív kutatás is alátámaszt. A felmérést Ungár Péter egykori LMP-s országgyűlési képviselő megrendelésére végezték, aki a politikai pályafutása után a gyermekvédelem területén helyezkedett el.
A kutatásból kiderül, hogy a szakemberekhez folyamodók 30%-a rendkívüli nehézségekkel szembesül, mivel a pszichológiai szolgáltatások ára igen magas, valamint a várólisták hossza is problémát jelent, hiszen sokan hónapokat várnak a segítségre. Az emberek úgy vélik, hogy az állam leginkább az általános életminőség javításával (47%), az arra rászorulók mentális egészségének támogatásával (43%) és a problémák korai felismerésével (35%) tudna hozzájárulni a mentális egészség javításához.
A COVID-19 járvány óta a szorongással és depresszióval küzdők száma drámai módon megnőtt, ám az állami ellátórendszer bonyolultságai, a szakemberhiány, a hosszú várólisták és a költséges magánkezelések következtében sokan kétségbeesetten keresnek megoldásokat, miközben a gyermekvédelem és idősgondozás terén is jelentős hiányosságok találhatók.
Otthonápolás és gondozás: a női szerep dominanciája
Az emberek körében végzett kutatás alapján kiderült, hogy a családok 15%-ánál tartósan beteg kisgyermek él, 40%-uknál pedig olyan idősebb rokon, aki napi 1-2 órás gondozást igényel. A válaszadók 33%-ának pedig állandó felügyeletet igénylő idős hozzátartozója van. Érdekes, hogy a legtöbb esetben, 60%-ban a női családtagok vállalják a tartósan beteg gyermekek gondozását, míg a férfi családtagok csak 39%-ban segédkeznek, míg az állam mindössze 32%-ban nyújt támogatást.
Idősgondozás terén is hasonló tendenciák figyelhetők meg; a válaszadók 68%-a női családtagot említett, aki segít, a férfi családtagok aránya 34%, míg az állami támogatás csak 21%-ot képvisel. Ez világosan azt mutatja, hogy a gondozási feladatokat még mindig jellemzően a női rokonok látják el, míg az állam szerepe a háttérbe szorul.
Javasolt intézkedések a szociális ellátás javítására
A válaszadók egyértelműen megfogalmazták, hogy az állami és önkormányzati intézményeknek több támogatást kellene nyújtaniuk, ugyanakkor a közgondolkodásban ez a feladat sokak szemében a női szerelemhez kapcsolódik. Az állandó felügyeletet igénylő családtagok gondozásának elsődleges felelősségét a válaszadók 54%-a az államra hárította, míg csupán 29%-uk látta a női családtagok, és mindössze 3%-uk a férfi családtagok felelősségét.
Fontos kiemelni, hogy bár a megkérdezettek 77%-a úgy véli, az otthonápolás teljes értékű munkának számít, ez a feladat óriási terheket ró a gondozó családtagokra, mind anyagilag, mind lelkileg. A megkérdezettek javaslatai között szerepel a megfizethető idősotthonok biztosítása (54%), a jobb munkakörülmények és bérek biztosítása az idősellátásban (44%), illetve több szakember alkalmazása (41%).
A gyermekvédelem problémái és megoldási lehetőségei
A gyermekvédelem területén pedig a válaszadók a legfőbb problémák között említették a rendszer átláthatatlanságát és a megfelelő ellenőrzés hiányát (22%), a szakemberhiányt (18%), valamint a dolgozók túlterheltségét és kiégését (18%). A megdöbbentő az, hogy a megkérdezettek úgy érzik, hogy a gyerekek érdekeit a rendszer nem képviseli megfelelően.
Az állami és önkormányzati szerepvállalás gyengesége közismert, és a családokra nehezedő pluszterhek egyre inkább megfizethetetlenné válnak. Kiváló kérdés, hogy az új kormány milyen ütemben és milyen hatékonysággal tudja orvosolni ezeket a problémákat. Az eddigi tapasztalatok alapján a válaszok arra utalnak, hogy a meglévő szociális védőháló lyukai sürgős beavatkozásra várnak, hogy a segítséget igénylő családok valós megoldásokhoz juthassanak.
