Letartóztatták Bús Balázst, az NKA volt alelnökét
2026. június 25-én a Bács-Kiskun Vármegye Főügyészségének szóvivője megerősítette, hogy a bíróság harminc napra elrendelte Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) korábbi alelnöke, valamint Óbuda volt polgármesterének letartóztatását. Az értesüléseket a Telex megerősítette.
Bús Balázst az RTL Híradó újságírói a tárgyalóterem előtt szólaltatták meg, ahol határozottan kijelentette, hogy nem követett el jogsértést. „A bíróság egy politikai döntést hozott, amely szerintem törvénytelen és teljesen megalapozatlan. Elrendelték a letartóztatásomat további harminc napra, de hangsúlyozom, hogy mindenben együttműködöm a hatóságokkal, és soha nem vettem részt bűncselekményben” – jelentette ki Bús Balázs.
A politikai nyomás és a nyilvánosság előtt folytatott vádaskodások mellett Bús Balázs válaszolt a kérdésekre, de a támogatások odaítéléséről nem kívánt információt adni.
Az NKA-botrány eddig hat embert érintett, köztük Bús Balázst, aki a közelmúltban lemondott alelnöki pozíciójáról. A nyomozás keretében a fennmaradó öt gyanúsított kilétét eddig még nem hozták nyilvánosságra.
Az NKA ügyében a 444.hu értesülései szerint Bús Balázson kívül letartóztatták az NKTK májusban felfüggesztett főigazgatóját, kabinetvezetőjét és a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának vezetőjét is. A nyomozás érintette a kollégium két további tagját: a Kulturális és Innovációs Minisztérium közigazgatási államtitkárának titkárságvezetőjét és a tárca miniszteri kabinetfőnök-helyettesét.
Ezek az események rávilágítanak a botrány középpontjában álló intézményi láncra, amely a támogatások előkészítésében, kezelésében és elbírálásában játszott szerepet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentette, hogy a gyanúsítottakat 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával hallgatták ki, és letartóztatásukat kezdeményezték.
Tarr Zoltán, a kulturális politika irányításáért felelős miniszter úgy tájékoztatott, hogy a közpénz eltüntetésére szánt utasítások között „tolvajnyelvet” használtak. Kifejtette, hogy a miniszteri döntésekhez kapcsolódó közpénzkeretek egy részét „uszodának” nevezték, és az érintettek a számukra szimpatikus pályázókat „úszóknak” hívták, amelyek humoros utalásokat tettek a visszaélésekre.
