Miniszterelnöki ciklusok korlátozása a Parlamentben
2026. június 15-én a Parlament várhatóan elfogadja az Alaptörvény 16. módosítását, amely jelentős változást hozhat a politikai tájba, hiszen nyolc évre korlátozná a miniszterelnöki pozíció betöltését. A napirendi javaslat alapján az ülés 13 órakor kezdődik, Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával, amelyre a frakcióvezetők reagálhatnak, majd a miniszterelnök viszonválaszra is lehetőséget kap.
Szucsigán László mandátuma és nemzetiségi képviselet
A hétfői ülésen napirendre kerül Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumának igazolása is. Az áprilisi választások során a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által felállított nemzetiségi lista első helyén Tát Margit szerepelt, ám ő lemondott posztjáról. Ezt követően Szucsigán Lászlót jelölte a Nemzeti Választási Bizottság a szószóló pozícióra.
Interpellációk és gazdasági védelmi tervek
Az ülés keretein belül interpellációs kérdések is elhangzanak. Vitályos Eszter exkormányszóvivő például azt a célt tűzte ki, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert arra kérje, hogy „meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát”.
Alaptörvény 16. módosítása
A legfontosabb napirendi pontot a módosított Alaptörvény 16. módosítása jelenti, amely kimondja, hogy a miniszterelnök legfeljebb nyolc évig tölthet be további megbízatásokat. A javaslat szövege egyértelmű: „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.” Ezen időszak számításánál az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízásokat kell figyelembe venni. A Tisza Párt érvelése szerint ez alapján Orbán Viktor miniszterelnöki pályafutása is befejeződhet.
Politikai vádak és közérdekű vagyonkezelő alapítványok
A módosítás továbbá kiterjeszti, hogy a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona a nemzeti vagyon részét képezi, s azt a Kormány gyakorolja. Ezzel megnyílik az út az állam számára, hogy visszaszerezze a KEKVA-k alapítói jogait. Az alapítványok ezentúl nem önállóan dönthetnek a rájuk vonatkozó ügyekben; a kormány akár meg is szüntetheti a működésüket, amellyel számos környező állami feladatot szervezhetnének vissza.
A kormányzati struktúra változásai
Az Orbán-kormány eddig számos állami feladatot szervezett ki alapítványokba, ezzel párhuzamos struktúrát kialakítva, amely a köz számára nem volt átlátható. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, amelyekhez legalább 3000 milliárd forint közvagyon került, szorosan összefonódtak a Fidesz politikai érdekeivel. A Tisza Párt kezdeményezése nyomán 15 alapítvány megszüntetésére is sor kerülhet, ezzel új alapokra helyezve az állami vagyont.
A vizsgálóbizottság és a kormányzati felelősség
Továbbá, a végrehajtási visszaélések feltárására létrehozott vizsgálóbizottság elnökének kiválasztásának módosítását is tervezik, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen elnököt. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, már korábban is jelezte igényeit, és a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy ő fogja vezetni a testületet. Várhatóan döntés születik Toroczkai mentelmi ügyében is, e kérdésekre is választ várnak a képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Ülésszak vége és jogszabályi keretek
Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka június 15-én zárul, ahogyan azt a parlamenti törvények előírják, miszerint évente két rendes ülésszakot tartanak: az első február elsejétől június tizenötödikéig, míg a második szeptember elsejétől december tizenötödikéig terjed.
