Kérdés a szegénységről a Parlamentben: Magyarország helyzete az EU-ban
A június 9-én tartott parlamenti ülésen Szalai Piroska fideszes képviselő a szegénységi statisztikákról folytatott vitát Kármán András pénzügyminiszterrel. Szalai feltette a kérdést: „Önök milyen számokat néznek?” ezzel célozva arra, hogy Magyar Péter, a miniszterelnök rendszeresen azzal érvel, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb állama.
Az ország vezetője, Magyar Péter, több alkalommal hangsúlyozta a magyarok nehéz helyzetét, például június egyedikén nyilatkozta, hogy Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb ország az EU-ban. Szalai Piroska érvelésében rámutatott, hogy Magyarországra vonatkozó hivatalos EU-s adatok ellentmondanak ennek az állításnak. A fideszes képviselő elmondta, hogy 2010-ben még 3 millió 93 ezer ember élt szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával, míg a legfrissebb Eurostat-adatok szerint ez a szám már csak 1 millió 827 ezer. A képviselő hangsúlyozta, hogy 2017 óta Magyarország helyzete meghaladja az EU átlagát a szegénység csökkentésében.
Szalai szerint a statisztikák azt is mutatják, hogy Magyarország a 2010 és 2020 közötti időszakban túlteljesítette az EU-s szegénységcsökkentési stratégiát, és a negyedik legjobb eredményt érte el az Unióban. Továbbá, a Tisza Pártnak a szegénységhez kapcsolódó egy főre jutó fogyasztás mutatója elavult, és nem ad pontos képet a lakosság életszínvonaláról, hiszen a magyar háztartások megtakarítási aránya az egyik legmagasabb az EU-ban.
Kármán András pénzügyminiszter válaszában kiemelte, hogy az életszínvonal mérésénél figyelembe kell venni a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP és fogyasztás alakulását, amelyben Magyarország az elmúlt 16 évben a legrosszabb helyekre esett vissza. A pénzügyminiszter szerint a súlyos anyagi nélkülözés mértéke alapján Magyarország az EU átlagától elmarad, és hátrányban van több régiós országgal szemben, például Szlovéniával és Lengyelországgal.
A pénzügyminiszter érvelésére döngetve Szalai Piroska rávilágított, hogy Magyar Péter 2024 nyara óta folyamatosan hangoztatja, hogy Magyarország Európa legszegényebb országa. Az eredmények szerint Magyarország valóban jobban áll a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosság arányát tekintve, hiszen 2025-ben a magyar népesség 19,5 százaléka élt ebben a helyzetben, ezzel a 16. legjobban teljesítő ország a 27-ből. A szegénységi kockázatot 2015 és 2025 között 39 százalékkal csökkentették, ami a harmadik legnagyobb csökkenés az EU-ban Románia és Bulgária mögött.
Végül megállapították, hogy Magyarország tényleg gyengén szerepel a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó fogyasztás statisztikájában, ám a mostani adatok alapján nem áll az utolsó helyen. Kármán rámutatott, hogy a háztartások megtakarítási rátája 2024-ben elérte a 19,45 százalékot, ami a harmadik legmagasabb érték a Cseh Köztársaság és Németország után. Ebből következően a fogyasztás alacsony szintje nemcsak a jövedelmek, hanem a lakosság megtakarítási szokásainak is következménye.
