Rákosrendezői Susnyás: A Városi Vadon Mint Új Lehetőség
Ha valaki visszagondol a budapesti ingatlanügyek sötét fejezeteire, aligha kerülheti meg Orbán Viktorék arab befektetőkkel lebonyolított ingatlanbizniszét, amely során a főváros titkos kincsét, a rákosrendezői susnyást próbálták elrabolni. A főváros ennek a rémtörténetnek a végén, a legutolsó pillanatban, 51 milliárd forintért visszavásárolta a Városliget méretű területet, megakadályozva ezzel a káros beépítést.
Az újabb események során, a terület hosszú távú rendezéséről szóló mesterterv pályázatának nyertese egy olyan pályázat lett, amely a legnagyobb beépítést ígérte, nem pedig a zöldterület megőrzését. Ez a megközelítés nemcsak hogy elhibázottnak tűnik, hanem egy a megannyi ipari emlék közé zárt, posztapokaliptikus hangulattal bíró terület veszélyeit is magában hordozza.
Egy közelmúlti látogatásom alapján ki merem jelenteni: a mesterterv nemcsak elhibázott, hanem a rákosrendezői terület 86 hektárját gyakorlatilag annak jelenlegi állapotában kellene meghagyni. E projekt nem csupán egy újabb park létrehozásának lehetőségét ígérné, hanem Budapest fejlődésének történetéhez hasonló jelentős eseménnyé válhatna. Ekkora zöldfelület létrehozása valóságos ajándék lenne a város számára, éppúgy, ahogy a rendszerváltás is az egész ország életében mérföldkőnek számított.
Városi Zöldfelületek A Főváros Tervében
A rákosrendezői terület mestertervét értékelve hamar világossá vált számomra, hogy itt évekig nem várható semmiféle építkezés. A főváros számára könnyen belátható, hogy a 86 hektár beépítése rengeteg előkészületet igényel, beleértve a szennyeződésektől való megtisztítást, a lebontandó épületek eltávolítását, és akár a II. világháborús bombák felkutatását is. Az állam beavatkozása nélkül a terület használatára vonatkozó tervek gyakorlatilag megvalósíthatatlanok.
Mindazonáltal Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, jelezte, hogy a város vezetése mégsem zárja ki a főváros lakóit a terület kincseiből. A Városháza tervei közt szerepel, hogy az elérhető területeket a közönség számára hamarosan megnyitják. A jövőbeni közparkok kialakulása már a tisztítás alatt álló sarkokban is zajlik majd, ahol minimális előkészítés mellett, mint ösvények kialakítása, padok és szemetesek elhelyezése, az új zöldfelületek gyorsan elérhetők lesznek a városlakók számára.
A Fenntarthatóság Új Megközelítése
A tervezők nem fognak drága növényeket ültetni; ellenkezőleg, a helyi vegetációt előnyben részesítik és megőrzik. Ez segít a gyógyító folyamatokban is, hiszen a területen spontán megtelepedett növények képesek kezelni a szennyeződéseket, és hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
A terület egykori rendező pályaudvar volt, amelyet a MÁV hagyott el, és amelyhez a természet az idő múlásával visszatért. Az itteni parképítési koncepció olyan újfajta, realista megközelítésen alapul, amely a bécsi Freie Mitte példáján keresztül mutatja a spontaneitás és a minimalizmus erejét a közparkok formálásában.
Kultúra és Közösség A Rákos-Patak Szomszédságában
A területen található Kapagyár, a MÁV egykori szerszám- és gépgyártó üzemeként, szintén fontos része a tervnek. Bardóczi Sándor elképzelései szerint kulturális központtá alakulhatna, ahol a budapestiek részt vehetnek az újraélesztési folyamatban, és lehetőségük lenne kulturális eseményeket szervezni.
A Rákos-patak közelsége tovább emeli a terület vonzerejét, hiszen a város belsejében egy kis zöld oázist hozhat létre e terület rehabilitációs terve. A Kapagyár igazi közösségi térként is funkcionálhat, ahol a városlakók megismerhetik a történelmi múltat, miközben a természet és a város szimbiózisára is lehetőség nyílik.
