A magyar tudomány jövője és a Fidesz hatása
A Fidesz-kormányok alatt a tudományos szféra átalakítására irányuló próbálkozások jelentős hatással voltak a magyar tudományra, a közoktatás és az egészségügy mellett. A kormányzati intézkedések nem csupán újabb források megígérésére korlátozódtak, hanem a kutatói közösség és az Akadémia irányítási struktúrájának erőszakos megváltoztatására is. A politikai kampányok célzottan a kutatók ellen irányultak, amely sok esetben mind a létszám, mind a jövedelmek csökkenéséhez vezetett.
A NER választási veresége után a magyar tudományos rendszer alapvető átalakuláson mehet keresztül, mivel a korábbi politikai irányítás szinte azonnal ingadozni kezdett. A kutatóhálózat várhatóan visszatérhet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alá, habár a visszaállítási módja vitatott kérdés lesz. Az MTA-nak most új elnököt kell választania, akinek feladata lesz a tudományos autonómia helyreállítása, mivel a jelöltek már a korábbi, óvatos megközelítéseknél határozottabban fogalmaznak a szükséges változásokról.
A tudomány elleni háború
Kertész János akadémikus megjegyezte, hogy a korábbi kormányzati intézkedések igazából háborúnak tekinthetőek az MTA autonómiája ellen. A Fidesz-kormány egyértelmű averziót mutatott minden autonómia iránt, és ennek következtében az egyetemek is kénytelenek voltak kiválni a nemzetközi szintű oktatási és kutatási programokból. Az eddigi kutatáspolitika kapkodása és érdektelensége mély nyomot hagyott a kutatókkal való viszonyban.
Az Akadémiától leválasztott kutatóhálózat vezérével, Gulyás Balázs elnökkel és Jakab Roland vezérigazgatóval szemben már most nyílt lázadás van. A kutatóintézetek vezetői a tudományos közéletből való távozásukat követelik, utalva többek között a nem megfelelő vezetési stílusra és figyelmetlenségre, amely az intézmény reputációjának csökkenését eredményezte.
Az autonómia helyreállítása
Az MTA és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) közösen szorgalmazza a HUN-REN megszüntetését, mivel ez a rendszer sem szakmai, sem demokratikus normáknak nem felel meg. A kutatók, főigazgatók és más szakemberek egyetértenek abban, hogy a tudományos rendszert a lehető leghamarabb vissza kell alakítani az MTA keretébe. A cél egy olyan autonóm kutatói struktúra létrehozása, amely független a politikai befolyásoktól és abszolút mértékben átlátható.
A tudományos közélet azon szereplői, akik a jövő rendszerváltását képviselik, már a Lendület és ERC kutatási projektek keretében is közösen léptek fel, követelve az elhanyagolt igazságosság helyreállítását. A jelenlegi vezetés politikai befolyása nem csak a kutatási döntésekre, hanem a kutatók közötti bizalomra is kihatott, így a megújulás érdekében elengedhetetlen a hitelesség helyreállítása.
A politikai helyzet és a kutatóhálózat jövője
A Fidesz-kormányzati időszak vége egy új korszak kezdetét jelenti a magyar tudományos közélet számára, mely során a kutatók úgy érzik, hogy belátható időn belül változásra van szükség. A HUN-REN vezetői rendre távozhatnak, ha az új kormány valóban lépéseket tesz a tudományos autonómia helyreállítására. Az uniós források igénybevétele szintén sürgeti a helyzet rendezését, hiszen az akadémiai szabadság javítása nélkül nehezen teljesíthetőek a kitűzött célok.
A tudományos közélet jövője tehát a politikai döntések és az elnökválasztás függvényében alakul, amely hatással lehet minden érintett intézmény és kutató számára is. A kihívás nem egyszerű, de az eddigi tapasztalatok alapján a kutatói közösség egyre inkább felkészült arra, hogy harcoljon az autonómiájukért és a független tudományos működésért.
