Szórakoztatás Pesten: A Vurstli és a Vidámpark története
A 19. század elején Pesten a mutatványosok helyzete aggasztó volt, a város 1808-ban kitiltotta őket. Mielőtt a Szent István téren felépítették volna a Bazilikát, a tér alternatív látványosságot nyújtott: itt működött a Heccszínház, ahol kutya- és állatviadalokat rendeztek. Az ötletgazda, Schmallöggerné, bécsi mintát követett, de piaci riválisa, Tuschl Sebestyén ügyesebben manőverezett, és így ő szervezhette a viadalokat a mostani Bazilika helyén.
Buza Péter várostörténész szerint a látványosságok hatalmas tömegeket vonzottak. Tuschl nem elégedett meg az alapvető állatkínzással, egzotikus állatokkal gazdagította előadásait: az úri közönség oroszlánok és tigrisek lemészárlását nézhette végig. Tuschl bikaviadalai azonban kudarcot vallottak, a pesti közönség számára már nem voltak elég izgalmasak, még a spanyol matadorok megjelenése sem változtatott ezen a tényen.
A Heccszínház mellett megjelenő mutatványosok
A Heccszínház mellett más mulatóhelyek is egyre népszerűbbé váltak: a városban megjelentek kardnyelők, bábosok, bűvészek és bohócok is. Tuschl színházát 1796-ban záratta be a városi tanács, hivatalosan tűzveszélyre hivatkozva, de leginkább az állatkínzás miatti közfelháborodás zárta le tevékenységét. A mutatványosok számára nem volt lehetőség a városban maradni, ezért a mai Városliget területén alakult meg az első vurstli, ahová a szórakozni vágyók járhattak, mindenféle mulatsággal.
A Vurstli később szerves része lett a fővárosnak. Az ottani szórakozás már nemcsak a régi látványosságokban merült ki; itt kocsmák, fogadók és cukrászdák nyíltak, amelyek számos látogatót vonzottak. A Vurstli népszerűségét a bécsi Prater bábszínháza, Kolbász Jancsi is növelte, ami miatt az elnevezése mellett a Vidámpark elődjévé vált.
A Vidámpark története
A Vidámpark 1909-ben egy évvel a megnyitása előtt Amerikai Park néven indult, de a hivatalos megnyitó Angolpark néven zajlott. A park nevét politikai okok miatt többször is megváltoztatták, míg végül a Rákosi-korszak alatt Vidámparkra nevezték át, amit a 2013-as bezárásig viselt. A Vidámparkban kezdetben amerikai magasvasutak, elvarázsolt kastélyok és görkorcsolyapályák várták a vendégeket, népszerűségének növekedésével azonban mind több látványosságot kínált.
A vidámpark a húszas években élte második fénykorát, miközben a világ háborús eseményeivel szemben is próbálta szórakoztatni a közönséget. Az 1922-es ünnepségeken 14 cigányzenekar játszott, a közkedvelt bokszmeccsek pedig tovább növelték a látogatók számát. Az előadások sikeressége ellenére a park gazdasági problémákkal küzdött, a harmincas évek elején súlyos kölcsönökre volt szüksége.
Változások a működésében
A második világháború során a park megsérült, és a háború utáni időszakban újraindítása nem volt zökkenőmentes. Az ötvenes években a burzsoának minősített játékokat népnevelő célzatúakra cserélték, azonban a látogatók örömmel tértek vissza a Vidámparkba, ahol folyamatosan bővültek a lehetőségek. A nyolcvanas években azonban a látogatók száma csökkent, míg a belépő árak folyamatosan emelkedtek.
A Vidámpark 2013-as bezárása azonban nem jelentett véget a budapesti szórakozásnak. Az előzetes ígéretek ellenére egy új, még jobb és nagyobb vidámpark a mai napig nem nyílt. Ezt a hiányt a bécsi Práter viszont jól pótolja, ahol a szórakoztatás kultúrája évszázadok óta fennáll. Magyarország viszont jelenleg ismét a 19. századi mulatók helyzetével néz szembe, kevesebb lehetőséggel, mint valaha.
